Az iskola felel a pénzügyi tudatosságért?
A kutatás egyik legszomorúbb adata nem forintban mérhető. Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy kinek lenne feladata pénzügyi ismeretek fejlesztése, a pénzügyi edukáció, a magyarok több mint 44 százaléka az iskolát nevezte meg első számú felelősként, s újra egyharmados részarányra erősödött az állam felelősségét megjelölő válaszadók aránya. Mindezzel szemben csupán 19 százalék érezte úgy, hogy ez személyes kötelessége volna – négy éve még 22 százalékos volt ez a tábor. Ez az arány a fiatal középkorúakig (18–44 év között) továbbra is rendkívül alacsony. A pályakezdők esetében mért 11-12 százalékos arány magyarázata lehet, hogy ezek a fiatalok épphogy beléptek a mindennapi munkába, a munkahely és a családalapítás feladatai mellett számukra még eltörpülnek mondjuk az öngondoskodással járó kihívások.
Nehezen érthető ugyanakkor a 35-44 éves korosztály alacsony öngondoskodási tudatossága, esetükben az egyén felelőssége alig magasabb a fiatalokénál (14 százalék), ami ismét bebizonyítja, hogy a pénzügyi tudatosság terén meg sok szemléletformáló teendő van Magyarországon. Mindennél jobban bizonyítja ezt, hogy a nyugdíj közelségének észlelésekor 45 év felett megugrik az egyéni felelősségvállalás választása – a 45-54 évesek, 20, az 55-65 évesek 23 százaléka jön rá saját tapasztalatból, hogy csak magára számíthat. Az érintett idősebb aktív korosztályban a legmagasabb azok aránya, akik az iskolai oktatást látják a felelősnek a pénzügyi tudás megszerzésében, nem az egyén felelősségét. A középkorúak pénzügyi tudása valóban gyengül: a „nagyon vagy inkább magabiztos vagyok pénzügyi döntésekben” válaszadók aránya Magyarországon zuhant a legkomolyabb mértékben, 6 százalékkal és jutott a felmérésben szereplő országok között Lettországot leszámítva a legmélyebbre, 46 százalékra.