Bár levonhatjuk azt a következtetést, hogy a jövedelmek szűkössége korlátozza a megtakarítási képességet, azaz hiába szeretnénk spórolni, a mindennapi kiadások már nem hagynak mozgásteret, a felmérés egyéb tényezői sajnos megerősítik azt, a magyarok továbbra is Pató Pálként szeretnek gondolkodni a pénzügyeikkel és a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban.
A fiatalok spórolnak, a középkorúak kiszálltak
A megtakarítási képesség ugyanakkor életkor szerint komoly eltérést mutat. A 18–34 éves magyarok körében nagyobb arányban fordul elő, hogy rendszeresen, akár fix összegben tudnak félretenni. Ebben a korcsoportban a rendszeresen megtakarítók aránya eléri a 40–43 százalékot, szemben a 35–54 évesek 32 százalékos értékével és a még nyugdíj előtt állók (55-65 évesek) 25 százalékával. Ráadásul a fiatalok mindössze 12 százaléka vallotta azt, hogy egyáltalán nem tud megtakarítani. Ennek két oka is lehet: egyrészt a fiataloknak kevesebb a fix költségük (pl. még nem törlesztenek hitelt, vagy a szülőkkel élnek), másrészt – reméljük ezt – körükben nagyobb a pénzügyi tudatosság is.
Ezzel szemben a középkorúak (35–54 évesek) 29 százaléka semmit sem tud félretenni, az 55 év feletti aktívak között ez az arány már közel 40 százalék. A középkorúaknál az adatok szerint ráadásul az inflációs sokk múltával tovább csökkent a pénzügyi tervezési hajlandóság is: míg 2024-ben a 35-44 éves korosztály 72 százaléka készített pénzügyi tervet legalább a nagyobb kiadások fedezésére, 2025-re drámai volt a visszaesés, már csak 58 százalék tervez előre, ezen belül a minden kiadást tartalmazó „rendes” pénzügyi tervezés már csak az érintettek 22 százalékára igaz. A középgeneráció tehát nemcsak eladósodottabb, de szemmel láthatóan le is mondott a tervezés lehetőségéről is – amit a pénzügyi felelősségre adott válaszaik is alátámasztanak.
