A Provident kutatásának Magyarországra vonatkozó adatai is igazolják, hogy a magyar megtakarítási viszonyok rendkívül ijesztő képet mutatnak: a megtakarítások statisztikák alapján kimutatott növekedésének döntő része továbbra is egy szűk társadalmi csoport sajátja. Ezzel szemben a megkérdezettek 27 százaléka egyáltalán nem tud félretenni. Ez utóbbi érték nemcsak a közép-európai régióban kiemelkedően magas (Csehországban 9, Lengyelországban 12, Romániában is csak 18 százalék a félretenni nem tudók aránya), de a magyar adat a 9 országot lefedő kutatásának is a legrosszabb adata. A megtakarítási rendszeresség is igen lesújtó Magyarországon: csupán a válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban képes valamekkora összeget félretenni – ez szintén a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között, régiós összevetésben Lengyelország (56 százalék) és Csehország (50 százalék) messze előttünk jár és már Románia (34 százalék) is megelőz minket.
Kicsit javuló tartalékszint – de csak lefelé csúszva?
Van ugyanakkor egy kis biztató fejlemény: nőtt azok aránya, akik rendelkeznek legalább három hónapra elegendő megtakarítással. 2025-ben a magyar válaszadók 15,5 százaléka nyilatkozta ezt, ami egy év alatt közel 5 százalékpontos növekedést jelent. Ez a javulás a legnagyobb mértékű a régióban, sőt a kutatás szerint csak Ausztrália előz meg minket – de ez nem biztos, hogy valóban pozitív fordulatot jelent.
Két év alatt majd másfélszeresére nőtt azok aránya, akik három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek – 2025-ben már 15,5 százalék mondta ezt az 2023-as 10,7 százalékhoz képest. Elsőre ez biztató, de ha mellé tesszük, hogy a 9–12 hónapos vagy egy éven túli tartalékkal bírók aránya csökkent, akkor már nem annyira rózsás a kép. A legvalószínűbb magyarázat, hogy többen csúsztak vissza a magasabb tartalékszintről a középső kategóriába. Ezért nőtt a 3–6 hónapos tartalékkal bírók aránya, miközben az igazán biztonságos vésztartalékot kevesebben tudnak tartani. A „lecsúszó” értelmezést árnyalja, hogy a megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya is csökkent: 2025-ben már „csak” 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen tartaléka – szemben a 2023-as 24 és a 2022-es 23 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a legvédtelenebbek száma kismértékben csökkent, vélhetően az infláció mérséklődése és a béremelések hatására.