A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően a tavalyi évben kissé fellélegezhettek a hazai juhágazat szereplői. A 2023-as év a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval kedvezőbben alakult.
A kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően a legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, az év folyamán pedig jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani. Emellett a gabona- és takarmányárak csökkenése is segítette a téli takarmányozásra való felkészülést az ágazatban, így kedvezőbb helyzetben teleltek át az állatok.
A hazai juhtenyésztés szempontjából bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára. Azok az állattenyésztési ágazatok tehát, amelyek legeltetéses gazdálkodást folytatnak – így a juhágazat is – a most induló agrártámogatási rendszerben új forrásokhoz is hozzáférhet majd, miközben a korábbi támogatási lehetőségek zöme is rendelkezésükre áll.
A 2022-es aszály azonban nem múlt el nyomtalanul, 2023-ban az előző évhez képest a juhtartók száma és az általuk tartott anyaállatok létszáma kis mértékben csökkent (-5 százalék). Remélhetőleg a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja a juhtartókat, emellett a keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások is megállíthatják az állomány csökkenését.