A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása ezért a továbbiakban is kulcsfontosságú marad. Bár az eddig lehívott 9 százalék arányaiban alacsonynak tekinthető, Magyarország még így is a középmezőnyben áll. Ugyanakkor szignifikáns összegeket is bukhat hazánk, amennyiben helyreállítási alap forrásainak 2025 végéig történő érvényben lévő lekötését nem oldják fel.

A fogyasztók óvatosak maradnak

A nemzetközi energiahordozókhoz való hozzáférés alakulása az orosz importot érintő stratégiai leválással együtt hazánkban a rezsivédelmi intézkedések ellenére is fokozza a lakosság terheit. A forint árfolyamának gyengülése és ezáltal a fogyasztói árak tartósan magas szintje erőteljes hatást gyakorol a lakosság helyzetére. Habár a fizetőképesség növekedésével együtt a reálkeresetek vonatkozásában is enyhe javulás várható, a magyar háztartások pénzügyi teherbíró képessége törékeny marad.

Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója így értékelte a gazdasági kilátásokat: “A következő időszakban meghatározó lesz, hogy a gazdaságpolitika milyen mértékben tudja mérsékelni a külső és belső gazdasági tényezők lakosságra gyakorolt hatásait, valamint, hogy a háztartások mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a változó költségekhez és a jövedelemszerkezet esetleges átrendeződéséhez”.

2024-ben Magyarország fejlettsége az uniós átlag 77 százalékát érte el az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján. A lakosság fogyasztása EU-s szint 72 százalékát tette ki 2024-ben, ezzel továbbra is az utolsó helyen áll az ország az enyhe javulás ellenére. A háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal nőtt éves alapon, amit elsősorban a 4,1 százalékkal bővülő fogyasztási kiadások tápláltak, a végső fogyasztás összességében 3 százalékkal emelkedett a tavalyi év során. A 2025 elején tapasztalt reáljövedelem-növekedés és fogyasztásbővülés elsődlegesen a bázishatásnak és az infláció lassulásának köszönhető, ám ez sem jelent stabil alapot a tartós jövedelmi felzárkózáshoz.