Több mint egy éves stagnálás után szerény emelkedést mutatott az Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI), mely 2025 második negyedévében a csökkenő 9,8-as értékről 13,7 pontra nőtt. A mutató 9 százalékos javulása biztató jel, ám az index 2019-es maximumától, a 40 pont fölé merészkedő értéktől igen messze jár, a jelentősebb javulás lehetősége a közeljövőben pedig igen valószínűtlen.
Az Intrum és a Gazdaságkutató Intézet már 2018 óta vizsgálja közösen a fizetőképességi index alakulását. Az index értékének növekedésével feltételezhető, hogy a lakossági jövedelmi helyzete pozitív irányba fordul, ezzel stabilabb pénzügyi hátteret teremtve a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek. A jelenlegi mérsékelt növekedés tekintetében azonban nem remélhető dinamikus javulás, ugyanis a magyar lakosság pénzügyi helyzetét és fizetőképességét jelentős külső és belső kockázatok terhelik.
Kedvezőtlen a külgazdasági környezet
Európa számos országában strukturális növekedési problémák ütik fel a fejüket, a beruházási kedv visszaesésétől kezdve a termelékenység stagnálásán keresztül a magas állami eladósodottságig. A térségben is érezhető fegyveres konfliktusok miatt sok ország előtérbe helyezi a védelmi kiadásokat, mellyel azonban a fiskális mozgásterük szűkül. Emellett az Európai Bizottság által szorgalmazott energiaátmenet is az anyagi terhek átmeneti emelkedésével jár az energiaárak növekedése, illetve az energetikai hatékonyságot célzó lakásfelújítási kötelezettségek miatt.