Eltérően érinti a magyar régiók lakosságát a gazdaság gyengélkedése: ahogy korábban a COVID-válságot, úgy a mostani gazdasági fordulatot is a fejlettebb régiók lakossága érzi meg inkább, míg a kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökken a családok fizetőképessége.

Az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. országos elemzéséből kiderül: 2022 első negyedévéhez viszonyítva jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke 2023 első három hónapjában 6,51 ponton állt átlagosan – a tavalyi év azonos időszakában ez az érték (amelyet az infláció, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és hasonló adatok alapján számítanak ki) még 45,24 ponton állt.

Jó hír ugyanakkor, hogy a tavalyi tendencia megállt idén év elejére: 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva már enyhén emelkedett a fizetőképesség.

A magyar régiók közül az áremelkedések és hasonló tényezők láthatóan a Dunántúlt érintik a legsúlyosabban: a Nyugat-Dunántúlon 58, Közép-Dunántúlon 54 százalékkal esett vissza az Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI). Valamivel kisebb mértkében, de még mindig erőteljesen érintik a gazdasági nehézségek a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországot, a Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet (48, 47 és 44 százalékos visszaesés).

A legjobban Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régiója vészeli át a nehézségeket: a két térségben “csak” 19 és 18 százalékkal romlott a fizetőképesség. Ennek egyik oka, hogy a két régióban az idei év elején az előző, 2022-es utolsó negyedévhez képest nagyobb mértékben javult a lakosság fizetőképessége, mint a többi országrészben (Dél-Alföldön az IRFI értéke közel 50 százalékkal javult negyedéves viszonylatban).