„A regionális különbségek hasonlóak a COVID-járvány idején tapasztalt mintához” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „Az akkor lecsapó válságot szintén a fejlett nyugati és középső régiókban érezte meg leginkább a lakosság: ennek oka, hogy az itteni gazdaság jobban beágyazott a világgazdasága, így érzékeny annak változásaira.”

Üveges Judit hozzátette: a mostani válság abban különbözik a pandémia idején tapasztalttól, hogy most nem egy hirtelen, váratlan sokk áll mögötte, hanem több rendszerszintű strukturális probléma, például Magyarország rossz külső kereskedelmi egyensúlya és a magas államadósság. Emiatt most nem várható gyors korrekció, hanem elhúzódó válságra, hosszas stagnálásra és lassú kilábalásra számíthatunk.

Az Intrum és a GKI kutatása a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli jövedelmi különbségekre is. A kutatás alapján az országos statisztikákban a közép-magyarországi fizetések jelentősen felhúzzák az átlagot. A régiós átlagkereset 318,6 ezer forint, ami 16 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Bár Nyugat-Magyarország a fejlettebb régiók közé tartozik, az itteni jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól: a közép- és nyugat-dunántúli átlagkereset (318 ezer forint) egyaránt 4 százalékkal kisebb az országátlagnál. A keleti és déli régiók lakosságának jövedelme számszerűleg ennél továbbra is alacsonyabb. Azonban a megélhetési költségek és más tényezők alapján a kisebb jövedelmű régiókban magasabb a fizetőképesség, a lakosság könnyebben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.