2023 első negyedévében megállt a negatív trend a magyar lakosság fizetőképességét illetően, január és április között kissé javult a háztartások pénzügyi helyzetét mérő Intrum Fizetőképességi Index (IFI). A családok fizetőképességét jelző mérőszámot az Intrum és a GKI adatai alapján számítják minden negyedévben olyan tényezők alapján, mint a foglalkoztatottság, a jövedelmek vagy az áremelkedések.
Az első három hónap átlagát számolva a fizetőképességi index 6,51 ponton állt az első negyedévben. Ez magasabb, mint a tavalyi utolsó negyedév indexe (2,23), de még bőven elmarad az azt megelőző hónapoktól. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a lakosság fizetőképesség több mint 85 százalékkal csökkent. Utoljára 2014 elején volt hasonló a lakosság pénzügyi helyzete, 2014 és a tavalyi év vége között folyamatosan magasabb volt a fizetőképesség.
„Az első negyedéves javulás főként a világgazdasági folyamatoknak köszönhető” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „2023 elejére csökkent a globális vagy Európa-szintű energiaválság és recesszió esélye, valamint jelentősen csökkent a negyedévben az energiahordozók és más nyersanyagok ára, és a világpiacokat megnyugtatta, hogy Kínában sikerült megállítani a Covid újabb hullámát.”
Üveges Judit elmondta, hogy Magyarországon van néhány speciális körülmény, ami miatt kevésbé tudunk profitálni a pozitív világgazdasági folyamatokból. Ezek között említette a magas külkereskedelmi hiányt, az államkassza magas külső adósságait és Magyarország romló nemzetközi megítélését, amelynek egyik következménye például az EU-s források csökkenése. Hozzátette azt is:
