Az MNB statisztikáiban jelenleg elérhető adatok egyelőre még nem mutatnak jelentős romlást a hazai vállalatok hitelminőségében: a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya a 2021 végi 3,9 százalékról 2022 második negyedében 4,1 százalékos szintre emelkedett. Ezen belül a 90 napon túl lejárt hitelek aránya 29-ről 39 százalékra nőtt. A tavalyi mélypontról mindenesetre már megindult a rossz hitelek arányának növekedése, amit az is jelez, hogy az idei második negyedévre 3 hónap alatt 8,7 százalékkal, 1300 milliárd forint fölé emelkedett a restrukturált vállalati hitelek volumene.
Egymást erősítő kockázatok
A hazai vállalati körnek jelenleg egyszerre kell több komoly gazdasági kihívással szembenéznie: az energiaárak akár 15-20-szoros emelkedése mellett kezelniük kell a növekvő bérnyomást, miközben a formálódó recessziós környezetben termékeik, szolgáltatásaik iránt csökken a piaci kereslet. Bár a kormány két héttel ezelőtti döntésével 2023. június 30-ig kamatemelési stopot vezetett be, ez az intézkedés nem jelent moratóriumot, és csupán a KKV-k körét érinti. Az újonnan kötött vállalati hitelügyletek átlagos kamatlába 12 hónap alatt 3-4-szeres mértéket ért el: az MNB adatai szerint idén szeptemberben hitelösszegtől függően 12-13 százalék körül mozgott, szemben az egy évvel korábbi 3-4 százalékkal.
A 2008 őszén kialakult pénzügyi krízis nyomán, melynek egyik folyományaként pusztító devizahitelválság sújtotta a vállalati szférát is, a késedelmes hitelek arányának növekedése 2008 őszéhez képest háromnegyedéves késéssel mutatkozott látványosan, hogy aztán 20 százalék feletti maximumát csaknem három évvel később érje el A hitelezés újbóli beindulását erősen akadályozó magas NPL-arány elhúzódó hatását jól mutatja, hogy ez a mutató csupán 2017-től tudott újra 10 százalék alá kerülni.
