A legtöbb befektetésnél megszokhattuk, hogy adóbevallással kapcsolatos feladatunk csak akkor van, amikor a befektetések eredményeként pénzügyi bevételre teszünk szert, így például amikor külföldi részvényeinket eladjuk, vagy azokra tekintettel osztalékban részesülünk. Ezzel szemben, amikor befektetjük a pénzünket, erről jellemzően nem szükséges a NAV-ot tájékoztatni. Nem így van azonban a kriptoeszközökbe teljesített befektetéseknél.
Új szabályozás a kriptopénzek adózásában
A tavalyi évben jelentősen megváltozott a kriptoeszközök adóztatása. Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki a kriptoeszközökből kivonja a pénzét és „hagyományos” pénzügyi nyereséget realizál. Egészen addig a kriptoeszközökkel végzett műveletek eredménye nem adóköteles. A „hagyományos” pénzre váltáskor a magánszemély árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik és a bevételből a magánszemély levonhatja a kriptoeszközre fordított kiadásokat. Azaz, ha valaki 500 Ft-ért vásárol kriptoeszközt és utána 800 Ft-ért váltja vissza, úgy a 15 százalékos szja-kötelezettség a 300 Ft-on keletkezik.
Sokba kerülhet a feledékenység
„Ez azonban csak abban az esetben van így, ha mind a kriptoeszközök eladása, mind azoknak vétele ugyanazon évben történt, vagy – ha magánszemély a kriptoeszközt korábbi évben vásárolta – az így fel nem használt bekerülési értéket az éves adóbevallásában bevallotta” – magyarázza Czoboly Gerely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Azaz a fenti példában, ha a magánszemély a kriptoeszközt 2021-ben vásárolja 500 Ft-ért és 2022-ben adja el 800 Ft-ért, úgy az 500 Ft bekerülési érték csak abban az esetben vonható le 2022 év végén, amennyiben a magánszemély az 500 bekerülési értéket a 2021. évi adóbevallásában bevallotta. Ha ezt elmulasztotta, úgy az 500 bekerülési értéket 2022. évi adóbevallásában már nem tudja érvényesíteni és nem a 300 jövedelem, hanem a 800 bevétel után kell majd a 15 százalékos szja-t megfizetnie. A jelen példánál maradva ez a 15 százalékos adó helyett, a jövedelemre vetítve, 40 százalékos adóterhet eredményez.
Amennyiben a magánszemély egy adott évben több alkalommal realizált bevételt kriptoeszközökből és több alkalommal vásárolt kriptoeszközöket, akkor az így keletkezett „egyenleget” kell figyelembe vennie és ha az negatív, úgy ezt kell bemutatnia az adóbevallásában. Ennek elmulasztása, hasonlóan a fentiekkel, azzal a következménnyel jár, hogy ezen negatív egyenleg nem lesz a következő évekre átvihető és a következő évi bevételekből levonható. Ez pedig jelentős többletadó-fizetést fog eredményezni.
„A legtöbb esetben elrontott adóbevallásunkat jogosultak vagyunk önellenőrzéssel javítani. Ezen tétel esetében azonban önellenőrzésre nincs lehetőség, aki tehát elmulasztja a május 20-i határnapot az véglegesen lemarad. Fontos ezért nagyon észnél lenni az elkövetkezendő napokban, ha kriptoügyletekkel kereskedünk” – zárja a szakértő.
