Hosszú lejtmenet egykori csúcsokról

A 2000-es évek eleje valóban a cégalapítás aranykorának tekinthető, a 600 ezres cégszámot 2012 körül érte el az ország. A 2010-es évek második felében azonban már fokozatos visszaesés indult, a szabályozói környezet szigorítása, a gazdaság kifehéredése és a piaci konszolidáció nyomán. A járvány csak felfüggesztette ezt a folyamatot, moratóriumokkal, adminisztratív korlátozásokkal átmenetileg visszafogta a természetes cégfluktuációt, ám a pandémia utáni időszakban ezek a hatások egyszerre jelentkeztek. Az infláció, az energiaár-robbanás és az adózásban bekövetkezett változások (pl. KATA) együtt hozták el azt az évet, amikor reálissá vált, 2025 közepére tartósan 500 ezer alá csökkenhet a társas vállalkozások száma.

A legkisebbek viselik a legnagyobb terhet

A visszaesés legnagyobb vesztesei – a KSH adatai alapján – a mikrovállalkozások, az 1–9 főt foglalkoztató cégek száma két év alatt több mint 16 ezerrel csökkent. Ők alkotják a hazai vállalkozói szféra gerincét, így a leépülésnek strukturális súlya van.

Ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, a 10 főnél nagyobb vállalkozások száma mérsékelt, de stabil növekedést mutat, közel ezerrel az elmúlt két évben. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezete lassan ugyan, de egy koncentráltabb, nagyobb szereplőkből álló modell felé mozdul el.

„A vállalkozói környezet ma már nem elsősorban a mennyiségi növekedésről, hanem a működés minőségéről szól. A csökkenő cégszám mögött egy koncentráltabb, felelősebben működő gazdaság képe rajzolódik ki, de ez az átmenet természetes veszteségekkel is jár. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megmaradó vállalkozások képesek lesznek-e alkalmazkodni, innoválni és hosszú távon is fenntartható működést kialakítani” — mondta Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.