A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozat harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vette sorra a GKI. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3 százalékát, Magyarországon 10,3 százalékát tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3 százalék).

A kereskedelem munkaerő-termelékenység növekedése alapján a térségünkben Románia került az első helyre: a román adat 2012-ben tetőzött (+160 százalék), majd 2014-ig esett (+80 százalék alá), de a 2020-as évekre elértek egy 240 százalék feletti, konzisztens színvonalat. A cseh és a magyar adat szintén impozáns: 50-65 százalék között volt a növekedés.

Az EU átlag (+20 százalék) felett volt még Lengyelország is (közel 40 százalék). A szlovákok esetében a munkaerő-termelékenység 2018-ig esett, s csak 2023-ra sikerült elérni a 2010-es érték 90 százalék át.

A kereskedelem munkaerő-termelékenység javulása 2023-ig 2010-hez viszonyítva (+50 százalék) kimagasló az ország teljes adatához (+15 százalék), vagy a feldolgozóipar mutatójához (+8 százalék) képest. A fejlődés 2020-ban tetőzött elsősorban a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, mivel ekkor a kiskereskedelmen nagy nyomás volt, hogy a házhoz szállítást jelentősen növelje. Ez több foglalkoztatottat követelt a nagyobb láncoknál, ugyanakkor ezek termelékenysége (egy főre jutó hozzáadott érték) meghaladta az átlagot.

A kereskedelemben is megjelenő energia árrobbanás, a növekvő egyéb költségek, s az emellett szűkülő vásárlóerő mérsékelte a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a létszám is nőtt (504 ezer főre, +14 százalék 2010-hez képest). A végeredmény a termelékenység enyhe visszaesése lett.