A 2010 óta tartó boltbezárási hullám (közel 44 ezer üzlet szűnt meg, ami 31 százalékos csökkenést takar) szintén emelte a termelékenységet, mivel jellemzően kis alapterületű, nagy élőmunka ráfordítású boltok szűntek meg, miközben a kieső vásárlőerő a nagyobb láncoknál jelent meg. Ehhez lökést adott az árstop is, ami jelentős veszteséget okozott a kisebb üzleteknek (mivel vevőik az alacsonyabb árat – kényszerűen – nyújtó nagyobb láncok egységei felé terelődtek).
Hozzá kell tenni, hogy a kiskereskedelemben intenzív volt az innováció (webáruházok, házhozszállítás), ezáltal is javult a munkaerő termelékenysége.
Mivel a kereskedelem hazánk egyik eredményes és dinamikusan fejlődő ágazata, a kormányzat gyakran alkalmaz vele szemben különféle gazdaságpolitikai eszközöket, például különadókat vagy árkorlátozásokat. Ezek az intézkedések ugyan rövidtávú célokat szolgálhatnak, azonban hosszabb távon lassíthatják az ágazat növekedését és termelékenységének javulását. Mindez hatással lehet a gazdaság egészének termelékenységi szintjére is. Ha pedig a bérek növekedése tartósan meghaladja a termelékenység javulását, az inflációs nyomást eredményezhet, ami további gazdasági kihívásokat vonhat maga után.
