A későn érők is sokra vihetik

Még mindig nem jött össze a várva-várt siker, amivel megalapozhatná egzisztenciáját és kiteljesíthetné képességeit? Semmi ok a kétségbeesésre! Persze vannak érvek, amelyek amellett szólnak, hogy jó, ha valaki fiatalon lesz vállalkozó, de egyáltalán nem ez az egyetlen üdvös út. Lássunk néhány példát, ami bizonyítja, hogy lehet valaki nagyon-nagyon sikeres attól, hogy nem futott be húszévesen.

Vera Wang divattervező negyven éves volt, amikor az első ruháját megrajzolta. Azelőtt műkorcsolyázott, az egyetem után pedig a Vogue divatmagazinnál kezdett dolgozni, ahol hamar szerkesztő lett. 1989-ben ment férjez, és mivel nem talált az ízlésének megfelelő ruhát, maga tervezett egyet. Ez olyan jól sikerült, hogy mostanra a legnevesebb esküvői ruhatervezők között tartják számon. Olyan sztároknak dolgozott már, mint Jennifer Lopez, Uma Thurman vagy épp Sharon Stone.

Stan Lee képregényrajzoló közel állt 39. születésnapjához, amikor végre áttörést ért el a The Fantastic Four-ral 1961-ben. Aztán meg sem állt a Pókember és az X-Men alakjainak létrehozásáig.

Donald Fisher 40 éves volt, amikor feleségével, Doris-szal San Franciscóban megnyitotta első ruhaboltját 1969-ben. A márkanév ismerős: Gap. Termékeik hamar befutottak. A Gap ma a világ egyik legnagyobb divatcége.

Robin Chase 42 éves volt 2000-ben, amikor megalapította a kocsimegosztással foglalkozó Zipcart. Bő tíz évvel azelőtt, hogy a megosztás gazdasága elkezdett berobbanni a köztudatba. 2011-ben hagyta ott a céget, hogy újabb startupokat fejlesszen és mentoráljon. A davosi Világgazdasági Fórum tanácsadójaként is tevékenykedik.

Sam Walton, a világ legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánca, a Wal-Mart feje 44 is elmúlt már, amikor megnyitotta az első áruházat 1962-ben az arkansasi Rogersben. Igaz Walton nem volt teljesen kezdő ekkor már a kereskedelemben, viszonylag sikeres menedzser volt a húszas-harmincas éveiben más áruházaknál. Eddig tartott, amíg megérett a saját üzletre.

Carl Laemmle, Sr. Németországból vándorolt Amerikába, és a Wisconsin állambeli Oskoshban volt szerencsétlen kis ruhakereskedő, aki egyik rossz vállalkozásból a másikba sodródott. Vállalkozásai nyűglődtek, időnként csődbe mentek. Aztán az 1867-ben született férfi 42 évesen valahogy megfogta az isten lábát. 1909-ben fantáziát látott a filmforgalmazásban, s ezzel sikerült is megalapoznia vagyonát. Ebből az üzletből nőtt ki a Universal, mely az 1910-es évek óta a világmárka a filmiparban. Igaz, egészen a 30-as évekig kívülálló, független, "kis" stúdiónak számított, mely elsősorban kosztümös filmekkel és horrorokkal hívta fel magára a figyelmet és szedte be a mozinézők dollárjait. (Az ő Drakulájuk csinált sztárt Lugosi Bélából.) A 30-as években az érdes városi gengszterfilmekkel lépett be a minőségi mozikat készítő stúdiók ligájába. Tény, hogy végül 1936-ban anyagi problémák miatt el kellett adnia a stúdiót. Visszavonultan halt meg 72 évesen 1939-ben.

Henry Ford termékeny feltalálónak számított, nevéhez 161 amerikai szabadalom fűződik. A Ford Company tulajdonosaként a világ leggazdagabb és leghíresebb emberei között volt. A nevéhez fűződő fordizmus nemcsak az autógyártást, de az Egyesült Államok közlekedését és iparát is forradalmasította. A nagy autóiparos sem volt már éppen fiatal, amikor előállt az autóipart megváltoztató Model T-vel 1908-ban.

Charles Darwint nem az üzleti világ oszlopos tagjaként tartjuk számon, de tény, hogy ő sem fiatalon tette le azt a teljesítményt, amiért emlékezünk rá: 50 éves volt 1859-ben, amikor megjelent A fajok eredete című könyve. Evolúciós teóriája annyira népszerű és ismert lett, hogy azóta melléknév a neve. Darwini szelekcióról beszélünk, sőt darwini viszonyokról is, ha nagy a verseny.

Tim és Nina Zagat ma ismert étteremkritikusok, akik szintén nem ezen a területen kezdtek. A házaspár mindkét tagja bőven a negyvenes éveiben járt és ügyvédként dolgozott, amikor 1982-ben megjelentették első étterem kalauzukat, a Zagat Survey-t. Azóta a páros gasztronómiai világtekintély.

Julia Child, a hölgy, aki megszerettette az amerikai publikummal a francia konyhát (és akiről film is készült Meryl Streep főszereplésével), kerek 50 éves volt, amikor celeb-séf és gasztronómiai népművelő lett 1961-ben.

Ray Kroc turmixgépeket árusított Amerikában, mielőtt 1954-ben 52 évesen megvette a McDonald's-ot. Ma ez az egyik legnagyobb gyorsétteremhálózat-franchise a világon. Kroc nevét viszont nem ismerik azok, akik nap mint nap "mekiznek".

Harland Sanders, a gyorsétterem-franchise másik nagyágyúja, a KFC logójáról ismert alapító sem éppen fiatalon kötött ki a csirkesütögetésnél. A főzéshez szükséges alapokat elég korán elsajátította, miután édesapja hat éves korában meghalt, és édesanyja rábízta kisebb testvérei felügyeletét, valamint a főzést. Hét éves korára már remekül készítette a helyi recepteket. Az ezt követő 30 évben azonban nem a főzéssel foglalkozott, volt biztosítási ügynök, tűzoltó és benzinkutas is. 62 éves volt, amikor végül megnyitotta első éttermét, de még majdnem harminc évig élvezhette a sikert.

Taikicsiro Mori kereskedelmet tanító professzor 55 évesen, nyugdíjba vonulásakor váltott az ingatlanspekulációra. 1991-ben és 1992-ben 13 milliárd dolláros vagyonnal szerepelt a Forbes milliárdosainak listáján. Egy év múlva halt meg 88 éves korában.

Momofuku Ando 48 évesen találta fel az instant rament, az ikonikus japán tésztás leves könnyen elkészíthető verzióját. Ő is sokáig élvezte a sikert. 97 évet élt.

Jack Cover a NASÁ-nál és az IBM-nél is dolgozott mielőtt 50 évesen vállalkozni kezdett. 1970-ben fedezte fel a tasert gunt, vagyis a sokkoló fegyvert. Szintén hosszú életet élt. 88 évesen halt meg.

(A Business Insider cikke és a Wikipedia anyagai alapján.)