„Továbbá kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a bírságkiszabást megalapozó jogsértő magatartás a jogszabály hatálybalépését követően került megvalósításra, azonban a bírság kiszabására csak a veszélyhelyzet esetleges megszűnését követően kerül sor, ugyanúgy alkalmazandó lesz-e a 15 százalékos bírságplafon, vagy a GVH visszatér a versenytörvényben előírt 13 százalékos bírságplafon alkalmazásához.”
Magas a magyar bírságplafon?
Bár a 10százaléknál magasabb bírságplafon alkalmazása az Európai Unióban meglehetősen unortodoxnak tűnhet, korántsem összeegyeztethetetlen az uniós joggal tekintve, hogy az ECN+ irányelv alapján a 10 százalék határérték a bírságmaximum tekintetében a tagállamokkal szembeni minimum elvárás, nem pedig abszolút felső határ, amely nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy ennél magasabb összegű, maximális kiszabható bírságot tartsanak fenn vagy vezessenek be. A Kormányrendelet által megemelt bírságplafon érdekes helyzetet eredményezhet azonban a GVH és az Európai Bizottság közti hatásköri kérdések tekintetében a kettős (azaz EU-s és magyar) jogalapon megindítható eljárások esetében, ugyanis amennyiben a GVH jár el, a bírság felső határa magasabb lesz, mint ha a Bizottsága járna el.
„Érdemes leszögezni, hogy a bírság maximális összege valójában csak egy felső határ, és semmiképpen nem képezi a bírság számításának alapját. Így kérdéses, hogy a bírságplafon emelésének lesz-e tényelegesen növelő hatása a jövőben kiszabandó bírságösszegek vonatkozásában” – zárja Virág Péter ügyvéd.
