A hazai exportőröket kárpótolta azonban a folyamatos, régiós szinten kiemelkedő devizaleértékelődés. A cseh korona euróval szembeni árfolyama 2024-ben a 2010-es szinten állt, a lengyel fizetőeszköz mindössze 7 százalékot gyengült, északi szomszédunk pedig megkerülte a leértékelődés problémáját, ott 2009 óta a közös európai valuta a fizetőeszköz. Mindeközben a forint 30 százalékot gyengült az euróval szemben.

A feldolgozóipari munkaerőköltség változása a V4-es országokban, 2010=100 százalék (euró alapon)

Forrás: Eurostat (2025) adatok alapján GKI számítás

Ezzel együtt is az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség nagyjából párhuzamosan nőtt a régióban: a cseheknél 105 százalékos, a lengyeleknél 97 százalékos növekményt figyelhettünk meg, míg hazánkban kereken 100 százalékkal nőtt a mutató. A régióból egyedül az eurót használó Szlovákia lóg ki, ott 115 százalékos növekménnyel kellett a munkáltatóknak kalkulálniuk.

A munkaerőköltség növekedését láthatóan nem a feldolgozóipari munkaerő termelékenységének javulása hajtja. E mutató 2010-hez képest a szlovákoknál 58 százalékkal, a cseheknél 33 százalékkal a lengyeleknél 38 százalékkal emelkedett.  Eközben Magyarországon 8 százalékos volt a bővülés. A gyengélkedő hazai adatokat főként az alacsony hozzáadott értékű iparágak előretörése magyarázza.

Mindezzel együtt az euróban mért feldolgozóipari átlagkereset 2024 átlagában Csehországban 4 százalékkal, Lengyelországban 5 százalékkal magasabb, míg Szlovákiában 7 százalékkal kisebb, mint nálunk (1720 euró). Összességében tehát a kisebb mértékben növekvő magyar feldolgozóipari exportot részben magyarázza az átlagos mértékű munkaerőköltség növekmény melletti átlag alatt bővülő termelékenység. (GKI)