35 helyen kell jelentkezni egy álláshoz?

A frissdiplomások többsége álláshirdetésre való jelentkezés vagy személyes ismeretség útján jut be első munkahelyére. A harmadik leggyakoribb módja a munkahelyszerzésnek, amikor a volt hallgatót a korábbi szakmai gyakorlatos helye alkalmazza.

2016. május 27.

Piac&Profit

A frissdiplomások 38 százaléka egy hónapon belül, 58 százaléka pedig 3 hónapon belül pedig 58% talált magának munkát. Az első állás megszerzéséhez a diplomásoknak átlagosan 35 helyen kell próbálkozniuk, amiből 6 állásinterjú konkretizálódik – derül ki a BGE Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásból. A diplomások mindössze négy százaléka számít tartós munkanélkülinek, aki több éven keresztül keresi a neki megfelelő állást.

Válaszra se méltatnak? Na az tényleg dühítő

Rendszeresen visszatérő panasz az álláskeresők részéről, hogy nem kapnak visszajelzéseket a beadott pályázataikkal kapcsolatban, nem tudják, hogy pontosan hol tart a kiválasztási folyamat, illetve hogy számíthatnak-e arra, hogy személyesen is bemutatkozhatnak. Ez a bizonytalanság nem csak más hirdetők irányába tereli a megfelelő jelölteket, de a hirdető cégbe vetett bizalmat is rombolhatja.

A többség (26%) álláshirdetésre való jelentkezésnek köszönhetően került be első munkahelyére, vagy személyes ismeretség révén alkalmazták (24%). A harmadik leggyakoribb módja a munkahely megtalálásának az volt, amikor a volt hallgatót a gyakorlati helye alkalmazta (19%). A megkérdezettek 17%-a közvetlenül a munkáltatónál jelentkezett, illetve 8% korábbi munkakapcsolat révén jutott a munkához.

Összességében a diplomásoknak átlagosan 35 helyen kellett próbálkozniuk ahhoz, hogy megszerezzék első állásukat. Állásinterjúra pedig csupán átlagosan 6 esetben hívták be a végzett hallgatókat a munkaadók.

A megkérdezettek kétharmada (72%) a tanult szakmájában helyezkedett el: 21% a saját, további 51% a saját és ahhoz kapcsolódó szakterületen. A nagy többség (87%) állandó jellegű és határozatlan idejű, 11% pedig határozott idejű munkaszerződésről számolt be.

A kutatásba bevont öregdiákok összességében elégedettek a munkájukkal, illetve munkakörülményeikkel. Leginkább a munka személyi, illetve tárgyi körülményeivel, valamint a munka szakmai, tartalmi részével elégedettek. Legkevésbé a szakmai előmenetellel, valamint a jövedelemmel, juttatásokkal szemben mutatkozott elégedettség. Mindent összevetve a megkérdezettek 28%-a teljesen, 56% pedig elégedett a munkájával.

Y-ok: azért a pénz az úr

Gyors karrier, trendi cég és rugalmasság – ez még a fizetésnél is vonzóbb a fiataloknak, legalábbis állítólag. Valójában viszont úgy tűnik, a többség sokkal inkább két lábbal áll a földön. Mi a különbség az álmok és a valóság között az Y generációban?

Véleményvezér