A válságkezelő alapból azok a kistérségek részesedhetnek, ahol a munkanélküliségi arány magasabb mint az országos átlag, illetve az állástalanok száma meghaladja a kétezer főt - definiálta a válságkezelő programból finanszírozható kistérségeket a kormánybiztos. A térségi válságkezelő program részletes feltételeiről a kormány szerdai ülésén tárgyal - tette hozzá.
"A kistérségi válságkezelésre nem csak ott lehet szükség, ahol a nagymértékű elbocsátások növelik a munkanélküliek számát, hanem azokban a kistérségekben is, ahol az elbocsátások nyomán felborulnak a szociális, támogatási viszonyok is" - mondta Tukacs István. A kormánybiztos elmondta: a 20 milliárdos válságkezelési alapot 2010-ig lehet felhasználni.
Válságkezelésre az egyes régiók közül Dél-Alföldre 3,5 milliárd forint jut, Dél-Dunántúlra 2 milliárd, Észak-Alföldre 3,5 milliárd, Észak Magyarországra 3 milliárd, Közép-Dunántúlra 2 milliárd, Közép-Magyarországra (benne Budapestre) 2 milliárd, Nyugat-Dunántúlra pedig 2,78 milliárd forint - felelte az MTI kérdésére a Tukacs István.
A kormánybiztos szerint a válságkezelési mechanizmus a központi kormányzat koordinációja mellett valósul meg, a helyi szereplők: önkormányzatok, munkaügyi központok, gazdasági társaságok, kamarák részvétele mellett. A szükséges források megnyitására a válság sújtotta kistérségekben "matematikailag" a döntés meghozatala után másfél hónap után kerülhet sor, az előkészítésben részt vesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - fűzte hozzá.
Egy kérdésre válaszolva Tukacs István kifejtette: a Reformszövetség javaslatai közül a munkát terhelő járulékok radikális csökkentését támogatja, mivel a válság sújtotta övezetekben leginkább ez javíthat a vállalkozások versenyképességi helyzetén. Megjegyezte, hogy véleménye "csak egy a politikai szereplők közül". A kormány új álláspontja egyébként ebben a kérdésben a korábbihoz képest nem változott - tette hozzá.
