Piac&Profit: Nemrég egy budapesti előadásában arra utalt, hogy a mostani, növekvő gazdasági ciklus végének kezdete következik. Mi jellemeze ezt a ciklust és mi utal arra, hogy fordulat következik?
Joachim Fels: A jelenlegi gazdasági bővülés, ami már kilenc éve tartott, 2016-2017-ben erőteljesebbé és globálissá vált. Az amerikai dollár árfolyama stabilizálódott, az új amerikai kormányzat fiskális politikája kedvezett a piacnak, sok feltörekvő gazdaság pedig végleg kilábalt a válságból. A fogyasztásnak kedvezett a munkanélküliég csökkenése és növekedett a befektetési kedv. Azonban a közelmúltban több jelét is láthattuk annak, hogy a világgazdaság növekedési ciklusa 2017/2018 elérte a csúcsot. A növekedés lassulni kezdett, ahogy Kína az államilag ellenőrzött tőkeáttételre fókuszál, az európai és japán exportőrök pedig kezdik megérezni a jen és az európai valuták felértékelődését. PP.: Mi a fő oka ennek a lassulásnak? Mennyi köze van a világpolitika eseményeihez?
JF.: Még ha az első negyedév nem is igazolta a negatív várakozásokat, általánosságban a macro-kilátások kevésbé rózsásak és nagy volatilitást ígérnek. Ennek a fő oka az inflációs fenyegetés, különösen az USA-ban. Több oka is van annak, hogy nőtt az infláció esély: először is, a termékárak világpiaci emelkedése már begyűrűzött az USA belső piacára is. Emögött részben a 2017-es globális növekedés, részben az ismét emelkedő energiaárak és az amúgy i gyengülő amerikai dollár áll. Az amerikai inflációs előrejelzés pedig még emelkedhet.
A másik kockázati tényező a Kínával megkezdett kereskedelmi konfliktus, ami ha eszkalálódik, és még több amerikai importáru megvámolásához vezet, a legfontosabb áruk ára tovább emelkedhet. Mi persze nem abból indulunk ki, hogy a konfliktus teljes körű kereskedelmi háborúvá szélesedik, de ennek mégis jelentős a kockázata.
A harmadik kockázati tényező az, hogy az amerikai növekedés a valódi lehetőségek felett lesz az új fiskális politika hatására. Ez a növekedés fenntarthatatlan lehet, ráadásul emelné a béreket és az árakat. A legtöbb elemző, például a Fed szakemberei is arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta az év folyamán 4 százalék alá esik. Kérdés persze, hogy a Fed hogyan reagál majd az inflációs cél túllépésére, hiszen ők a monetáris politika stabilizálását tűzték ki célul.
PP.: Van olyan ország vagy szektor, ami esetleg profitálhat a válságból? JF.: A csúcsot közelítő növekedés mellett az energiaárak is meredeken emelkedtek a közelmúltban, főként azért, mert az olajexportáló államok visszafogták a termelést. Azaz az energiatermelő vállalatok és országok viszonylag jól járhatnak rövidtávon. Középtávon, úgy véljük, azok az országok maradnak talpon, akiknek van lehetőségük monetáris és fiskális eszközökkel megelőzni a recessziót. Akik a visszaesés időszakába alacsony kamatszinttel és magas államadóssággal vágnak bele, nem lesznek képesek a növekedés finanszírozására és a recesszió elkerülésére.
PP.: Reális veszély, hogy a közeljövőben olyan válság alakuljon k, mint 2008-ban?
JF.: A közeljövőben még nem, mivel a fejlettebb gazdaságok még mindig erős egyensúlyban vannak. Azonban 2020-ra egy az USA-ból kiinduló recesszió nagyon is reálisnak tűnik. Miért? Mert a fiskális ösztönzőcsomag rosszkor érkezett, a növekedési ciklus végén, így komoly az esélye annak, hogy az infláció a várakozásokon felüli lesz és a Fed-nek magasabb kamatokkal kell számolnia. Amit a kormányzati intézkedések gazdaságélénkítő hatása eloszlik – ez két éven belül várható – kibontakozhat a recesszió.
