A II. és az V. kerületek számít a legdrágábbnak, ahol a 350 ezer forintos átlagos lakbér a budapesti nettó átlagfizetés 68 százalékát fedi le. A fizetés arányában a legolcsóbb kerületek közé tartozik a XV., a XVI., a XIX. és a XXIII., ahol 40 százalék alatti a jelenlegi arány, ez pedig 4-7 százalékpontos csökkenésnek felel meg tavaly októberhez képest.
Komoly csörte várható a bankok és a kormány között a lakáshitel-kamatplafon miatt
Szintén a kormányzati akcióterve lakáspiacot érintő része az 5 százalékos kamatplafon bevezetése a lakáshiteleknél. A Bankszövetség ezt szigorú korlátokkal vezetné be, mivel a hitelek forrásköltsége jelenleg 6 százalék körül jár. Vagyis olcsóbban kéne az ügyfeleknek adniuk a kölcsönt, mint amennyibe nekik kerül. Ezért a bankok csak fiatal, első lakásvásárlóknak nyújtanának ilyen hitelt, energiatakarékos, kisebb alapterületű és maximum 1 millió forintos négyzetméterárú ingatlanok vásárlására, amiből viszont alig van a piacon. A kormány ezt viszont szélesebb körre terjesztené ki.
“Nem tudjuk, hogy milyen eredménnyel zárul a bankok és a kormány közötti csörte, mert a Bankszövetség által kijelölt ingatlanok túlnyomó többsége már 2021-ben elfogyott a piacról. Ráadásul az intézkedés várhatóan csak jövőre léphet életbe, de a lakásárak addig is jó eséllyel emelkednek, így azok a vásárlók, akik most tervezik a lakásvásárlást, jobban járhatnak, ha nem halogatják döntésüket. A kamatplafon ugyanis maximum 1-1,5 százalékkal csökkentheti az elérhető kamatszinteket, az ingatlan.com lakásárindexe szerint az éves drágulás üteme pedig országosan 7 százaléknál jár, Budapesten pedig már 9 százalékos. A jelenlegi kilátások szerint így még a kamatplafonos lakáshitellel is drágább lehet a kiszemelt lakás későbbi megvásárlása.” - közölte Balogh László.
