A kormányzat által tervezett egyik legfontosabb intézkedés lehet, hogy visszatérne a 2018 végén megszűnt lakáscafetéria.

“Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogassák munkavállalójuk lakhatását, így növelve a dolgozók vásárlóerejét a lakáspiacon. Mivel a támogatást közvetlenül a munkaadók adják, ez a kormányzat számára is költséghatékony megoldás, mert így csak a kieső SZJA bevételekkel kell számolniuk. Ráadásul a támogatási formát kínáló munkahelyek versenyelőnyre tehetnek szert a munkavállalókért folytatott harcban” - fogalmazott Balogh László. 

1000 milliárd forintos üstökös

2025-ben ezer milliárdos forintos nagyságrendben áramolhat tőke az ingatlanpiacra részben az inflációkövető állampapírokból kiszálló befektetők révén. Ennek hatására az idén jelentősen élénkülő piac jövőre túlfűtötté válhat, ami az árrobbanás veszélyét is hordozza.

“Az akciótervben szereplő Airbnb- és lakbérszabályozás viszont ezzel ellentétesen hathat. A befektetői piac hűtése azért is lehet fontos a kormányzat számára, mert enélkül a 2025-ben adott állami támogatások pillanatok alatt elveszítenék az értéküket. A befektetők okozta árrobbanás ugyanis a saját célra vásárlók számára is megdrágítaná a lakásokat” - mutatta be az ellentmondásos helyzet az ingatlan.com szakértője.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint Budapesten négyszeresére növelnék a tevékenységhez kapcsolódó átalányadó mértékét, és 2026 végéig nem adnának ki új engedélyt rövid távú lakáskiadáshoz. Ez a korlát még nem vonatkozik az idény benyújtott engedélyekre. “Ez egyelőre biztonsági játéknak tűnik a kormányzat részéről, mivel a jelenlegi helyzetet konzerválja, de a kiadható napok számát nem korlátozza. Ugyanakkor szorosabban követhetik a terézvárosi lakáspiac alakulását, ahol 2026-tól beszüntetik a kerületben a rövid távú lakáskiadást. A várható intézkedés pedig már most nyomot hagyott az árakon” - tette hozzá Balogh László.