Dennis Meadows amerikai professzor nyitóelőadásáról szóló tudósításunkat itt olvashatja.
Kiss Tibor, a SOL Magyarország Alapítvány elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára előadásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország problémái a világ többi részéhez kötöttek, azokat önmagukban nem lehet megoldani. A probléma alapját véleménye szerint a hatékonyság érdekében lecsökkentettt diverzitás jelenti, amely egy lavinát indított el. Megoldásként pedig nem arra lenne szükség, hogy a Föld megváltoztatásának még megendhető határát próbáljuk megtalálni - hangsúlyozta - hanem arra, hogy azt egészként kezelve az eredeti állapotba visszajutva képzeljük el a jövőt. Elméleti keretként a Günter Pauli által leírt kék gazdaság modelljét javasolja, amely az ökoszitsztémák működési modelljét alkalmazná az élet más területein is. Ezek a rendszerek körforgásként, veszteség nélkül működnek. Véleménye szerint Magyarországon elsősorban az ökológiai rendszer erősítésére lenne szükség akkor is, ha valaki gazdasági szempontból közelít egy problémához. Mint mondta, rendszereket megváltoztatni a leghatékonyabban a paradigma megváltoztatásával lehet, anélkül, büntetésekkel és ajánlásokkal csak a felszínt kapargatjuk.
Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem rektorhelyettese arról beszélt, a jelenlegi helyzetben mindenki arra vágyik, hogy minden olcsó legyen és minél többet fogyaszthasson. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a cél a helyi gazdaságok, a fenntartható fejlődés elérése lenne. Csak arra nincs még válasz, hogy a két végpont között hol vezet az út. Mint mondta, a most fejlődőnek nevezett országokkal kellene megértetni, hogy a mostani fejlettek nem követendő példát jelentenek, hanem az utat a katasztrófához. Beszédét azzal a vigasztaló megjegyzéssel zárta, hogy Magyarország könnyebben ugorja majd át a változást jelentő szakadékot, mint például az Egyesült Államok, mivel kevésbé „hízott bele" a fogyasztói társadalom jelentette keretekbe.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa veszendőbe menő értékeinkről beszélt. Mint mondta, Magyarországon naponta 130 hektár zöldterület vész el - az Európában példának tekintett Németországban is 90 hektár naponta - abban a reményben, hogy az eladott területek munkahelyeket, bevételt termelnek majd. (De nem hallgatta el azt sem, hogy a területek ilyen mértékű eladásában a korrupció is ludas.) Ez hatalmas problémát jelent, ahogy a városi életterek pusztulása is - a hivatalhoz érkezett panaszok száma alapján. A zajártalomra és légszennyezettség elleni védelemre vonatkozó szabályok alapján véleménye szerint az ebben érintett emberekkel és környezettel felelőtlenül és cinikusan bánunk. Harmadik legfontosabb problémaként a Duna kezelését emelte ki, amelyről fontos lenne belátni, hogy több, tiszta és gazdaságos energiaforrásnál. Szimbolikus jelentősége mellett számos - összesen tizenhét féle - ökológiai szolgáltatást nyújt, melyeket egyformán fontosként kellene kezelni. Problémaként hozta fel azt, hogy a környezetvédelmi hivatalok manapság legfontosabb feladatuknak a beruházások hatékony megvalósulásának elősegítését tekintik, ami Fülöp szerint olyan, mintha maga a védőügyvéd kérné a legsúlyosabb ítéletet védence ellen. Kiemelte továbbá a helyi közösségek praktikus segítésének szükségességét, hiszen - mint mondta - esetükben több a lelkesedés, mint a tudás. A hiányosságokat véleménye szerint a máshol meglévő tudást becsatornázó „túlélési csomagokkal" kellene eljuttatni a megfelelő helyekre.
Ehhez kapcsolódóan a hallgatóság soraiból hozzászólásában Bonyhádi Elek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében azt hangsúlyozta, nem azt kellene nézni, hogy valaminek mi a haszna, hanem azt, hogy elérése mennyi egyéb haszon elvesztését jelenti.
Gyulai Iván az Ökológiai Intézet igazgatója azt emelte ki, hogy a dolgok, amiket manapság problémaként kezelünk (például a hitelválság) tulajdonképpen csak indikátorok. Megoldásukhoz a mögöttes ok feltárására, rendszerszemléletre lenne szükség. Véleménye szerint egy „létrontási spirálban" vergődünk, mely abból áll össze, hogy az ember ma minél több pénzt akar. Ennek érdekében egyre többet dolgozik, de ahhoz, hogy az általa megtermelt javakból pénz legyen, valaki másnak egyre többet kell fogyasztania. Ennek finanszírozásához tőkére van szükség, aminek fedezetére hitel szolgál. A hitel kifizetéséhez viszont pénz kell, ennek előteremtéséhez egyre többet dolgozni, és így tovább. Ez a szemlélet vezetett a környezet degradációjának mai fokáig, amiről tovább kellene lépni. Az önzésből az együttműködésen át végül a globális felelősségvállalásig. Mint mondta, egy nem fenntartható világban nem lehet fenntartható szigeteket létrehozni, azok akkor csak látványosságok. Szerepük abban rejlik, hogy ezek szolgálhatnak majd mintául, ha megváltozik a világ. (A gömörszőlősi fenntartható faluról itt olvashat bővebben.)
Rúzsa Ágota a SOL Intézet igazgatója felhívta a figyelmet, a magyar mondavilág szerint egy csodaszarvast követve jutottunk el ide. Követtük úgy, hogy nem tudtuk hová visz, de megpillantottuk és többé nem akartuk elengedni. Most, a fenntarthatóságban valami ehhez hasonló képet kellene találni. Egy olyan víziót, amely akkor is vezet, ha nem is minden lépés látszik tisztán minden pillanatban.
Az előadások után élénk dialógus vette kezdetét, amelyben a hallgatóság többek között a növekedés és fejlődés fogalmai közötti különbséget boncolgatta. Ez utóbbi lehet végtelen és így fenntartható, így mind gondolkodásban, mind szóhasználatban e felé kellene tartani. Dr. Brezovits László a Környezettudományi Intézet tudományos igazgatója a boldogság fogalmát hozta elő, amely véleménye szerint akkor elérhető, ha minden és mindenki a természetes helyén van a rendszerben és ott természetes feladatát látja el. Mivel viszont a jelenlegi gazdasági és társadalmi törvények köszönő viszonyban sincsenek a természeti törvényekkel, ez nem lehetséges és így maga a rendszer szorul változtatásra.
Felszólalt Dr. Virányiné Dr. Reichenbach Mónika, Pázmánd polgármestere, aki büszkén számolt be a településen elért eredményekről. Az önkéntes munkáért látogatható fesztivál, a település lakóinak tudását és segítő szándékát összegyűjtő érték térkép zajos sikert váltott ki a hallgatóság körében.
