A Balaton kétharmadának megfelelő területet kellene lefednünk napelemekkel - Kép: Pixabay

„Mellébeszélés és dogmák nélkül kell tekintenünk a megújuló energiaforrásokra” – mondta David MacKay professzor a Cambridge Egyetem tanára, a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium munkatársa. „Ma ugyanis komoly viták zajlanak világszerte a megújuló energiaforrások szerepéről, ugyanakkor sok tévesen hatékonynak vélt megoldást támogatnak akár állami eszközökkel is."

Ha a világszerte tapasztalható folyamatokat tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy mind az országok népsűrűsége, mind az egy főre eső energiafogyasztás egyaránt nőtt. Ha az egy négyzetméterre eső energiafogyasztást tekintjük, akkor a fejlett európai országok átlagát nézve azt látjuk, hogy minden egyes négyzetméterre 1,25 wattnyi energiafogyasztás esik. „Ha ezt megújuló energiaforrásokból próbálnánk pótolni, akkor megdöbbentő számokat kapunk” – emelte ki a a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium főtanácsadója a Nemzeti Tulajdon Hivatala által rendezett sajtóbeszélgetésen.

Nem tudunk lemondani a fosszilis energiaforrásokról

Az energianövényekből jellemzően 0,5 watt energiát lehet termelni négyzetméterenként,  így ha a fejlett országok minden egyes négyzetméterén energianövényeket termelnénk, akkor sem tudnánk elegendő energiát előállítani, hogy a mai energiafogyasztást kielégítsük. Hasonló a helyzet a szélenergiával, amivel jellemzően 2-2,5 wattnyi energiát lehet megtermelni, ahhoz hogy a jelenlegi energiaigényt kielégítsük, a fejlett országok területének felén kellene szélerőműveket telepítenünk. Kicsit jobb a naperőművek energiatermelési képessége, Európában jellemzően 3-20 watt termelhető fotovoltaikus rendszerekkel. Azonban a napenergia erősen függ az időjárástól: ez az érték a téli időszakban lényegesen alacsonyabb, így még a mai legmodernebb napelemekkel is a fejlett országok területének negyedét kellene lefedni, hogy sikerüljön kielégíteni az energiaigényt.

Magyarország esetén a napi villamos energia fogyasztás 10 kwh/fő, ezt négy Balatonnyi területen fekvő szélerőművel, két és fél Paksi atomerőművel, 17 Balaton méretű azaz mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi területen termelt biomasszával lehetne kiegészíteni. Ha Magyarországon mindenkinek lenne 25 négyzetméternyi napeleme, csak akkor tudnánk fedezni igényeinket. Ám még ezek mellé is kellene mintegy 100 négyzetkilométernyi naperőmű, azaz összesen csaknem a Balaton kétharmadát le kellene fednünk napelemekkel.

Egyértelmű tehát, hogy ha megújuló energiaforrásokkal szeretnénk fedezni az energiaigényünket, akkor vagy csökkentenünk kell az energiafogyasztásunkat, vagy más energiaforrásokat is igénybe vennünk. Ugyanakkor a hagyományos energiatermelésnek komoly problémái vannak. Ma a fejlett világ energiaigényének nyolcvan százalékát fosszilis forrásokból fedezik, amelynek katasztrofális hatása van a klímára. Az atomenergia ideális megoldást jelentene a problémáinkra, ám itt komoly biztonsági kockázatok állnak fent, így a közvélemény jellemzően elutasítja ezt a megoldást.

Maradnak tehát a fosszilis energiaforrások, amelyeknek viszont a költségeinél a legtöbbször nem veszik figyelembe a klímaváltozás okozta többletköltségeket. „Ezek a negatív hatások már most is tapasztalhatóak és az elkövetkező évtizedekben komoly tényezőként jelennek majd meg a lakossági költségek között” – hangsúlyozta MacKay.

A megújuló energiaforrások másik komoly problémája a helyigényük mellett a ciklikusságuk. A téli és a nyári időszak között akár hétszeres is lehet a fotovoltaikus illetve a szélerőművek termelési különbsége, így mielőtt valóban nagy méretekben alkalmaznánk ezeket a megoldásokat, egy technológiai áttörésre lenne szükség, hogy a csúcsidőszakokban megtermelt energiát tárolni tudjuk. „Legalább egy napon belül a különbségeket tudnunk kellene kiegyenlíteni, de nem ártana akár éves viszonylatban is gondolkozni.” – hangsúlyzta MacKay aki szerint egyértelmű, hogy a fosszilis energiahordozók szerepe ugyan csökkenni fog a jövőben, de belátható időn belül nem tudunk leszámolni használatukkal.

Hol csökkenthetjük a fogyasztásunkat?

Mindenhonnan látni lehetne egy szélerőművet - Kép: Pixabay

Az energiaigényünknek jelenleg egyharmadát teszi ki a villamos energia fogyasztásunk, a másik harmadát az épületek fűtése, a harmadik harmadát a közlekedés teszi ki. A közlekedésben komoly lehetőségeink vannak a fogyasztásunk csökkentésére: a modern, alacsony légellenállású autók lényegesen alacsonyabb energiafogyasztásúak, mint régebbi társaik. Ezen kívül, szükség lenne a közösségi közlekedés támogatására, fejlesztésére és népszerűsítésére.

Az épületek fűtésének területén is vannak tennivalóink: egy átlagos brit ház (mint ahogy a magyar is) jellemzően rosszul szigetelt. A fogyasztás csökkentésére a fogyasztói szokások megváltoztatása mellett az utólagos szigetelés, illetve a fűtési rendszerek modernizálása is szolgálhat.

A fogyasztói szokások megváltoztatásával radikális csökkentés érhető el beruházás nélkül. „Én magam is, amikor elkezdtem ügyelni az energiafogyasztásomra, azzal szembesültem, hogy komolyan csökkenteni tudtam a saját fogyasztásomat. Ehhez elég, hogy kikapcsolom a DVD lejátszót, ha nem használom, csak akkor csavarom fel a fűtést, ha valóban hideg van a lakásban, illetve lekapcsolom a villanyokat, ha nem tartózkodok egy helyiségben” – hangsúlyozta a MacKay.

Nem is olyan egyszerű a csökkentés

A lehető leggyorsabban és a lehető legolcsóbban a fogyasztói szokások átalakításával lehetne energiát megtakarítani, azonban ez nem is olyan egyszerű, mint azt első ránézésre gondolnánk. „Angliában jelenleg is zajlik egy olyan népszerűsítő kampány, ami arra ösztönzi az embereket, hogy alacsonyabb hőmérsékletre fűtsék föl otthonaikat. Ha ugyanis a briteknél bevett 20 Celsius fokos nappali hőmérséklet helyett csak egyetlen fokkal hidegebbre állítanák a termosztátot, már akkor is megtakarítható lenne a fűtési energia 10 százaléka” – hangsúlyozta David MacKay. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kampányoknak viszonylag kevés a látszata.

„A legtöbben úgy szokták meg, hogy 20 fokra állítják a termosztátot és nem is nyúlnak hozzá, rá se néznek” – hangsúlyozta a professzor, aki szerint azonban riasztóbb jelenség, hogy milyen kevés megtakarítás valósul meg az energiahatékonysági beruházások után. Azt tapasztaljuk, hogy a felújított lakóházak energiafogyasztása nem olyan mértékben csökken, mint azt az előzetes számítások mutatták. A lakók ugyanis így jobban felfűtik az otthonaikat és még kevésbé ügyelnek fogyasztásukra. „A számítások szerint 40-50 százalékos energia megtakarítás helyett csak 10 százalékos a valódi fogyasztáscsökkenés” – hangsúlyozta.

Ezzel kapcsolatban Magyarországon sem jobb a helyzet. Dunaújvárosban, egy felújított panelházban lakók körében végzett mérések azt bizonyítják, hogy a lakók akkor sem spórolnak a fogyasztásukon, ha a legmodernebb technológia is a rendelkezésükre áll. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi távfűtéssel megszokott értékekre fűtik fel a lakásaikat, (jellemzően a fenti emeleteken lakók 25, a földszint lakók 20 Celsius fokra) illetve akkor is nyitott ablaknál szellőztetnek télen, ha rendelkezésükre áll a takarékos gépi szellőztetés. Az Energiainfo által végzett reprezentatív felmérés eredményei még riasztóbbak: eszerint a lakosság 75 százaléka azt sem tudja pontosan, mennyit fizet az általa használt energiáért, nemhogy a fogyasztásával tisztában lenne.

„Ezeken a beidegződéseken kell mindenekelőtt változtatnunk, be kell építenünk az energiahatékonyságot az oktatásba és komoly hangsúlyt kell fektetnünk a lakosság szemléletének átalakítására. Ha az emberek nem fognak takarékoskodni, akkor a fogyasztás sem fog csökkenni és ez az állapot hosszú távon nem fenntartható” – vélte David MacKay.