Az Európába importált pálmaolaj több mint felét használják fel üzemanyagként dízelhajtású személy- és teherautók. A megújuló energiákról szóló, most felülvizsgálat alatt lévő irányelv hatására a 2008. évi 825 000 tonnáról 2017-re 3,9 millió tonnára nőtt az üzemanyagként felhasznált pálmaolaj mennyisége az EU-ban. Európa növekvő pálmaolajéhségének kielégítésére új termőterületekre volt szükség, amiknek a kialakítása hatalmas esőerdők fölégetésével (video) és tőzeglápok lecsapolásával járt Indonéziában és Malajziában.
Nem csak hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz jutott a légkörbe, hanem megsemmisült a kistermetű elefántok és az orángutánok élőhelyének jelentős része is. Szakértői számítások szerint csak Borneó és Szumátra szigetén 50 000 orángután halálához vezetett a pálmaföldek kialakítása.
A Levegő Munkacsoport arra hívta fel a magyar kormány figyelmét, hogy az esőerdők kiirtásával járó pálmaolaj-előállítás háromszor annyi üvegházhatású gázzal dúsítja légkört, mint az általa helyettesített fosszilis eredetű gázolaj.
Ugyanakkor a bioüzemanyagok egy másik fajtája, a bioetanol, ha például kukoricából vagy cukornádból állítják elő, kevesebb széndioxiddal dúsítja a légkört, mint az általa helyettesített benzin. Magyarországon, illetve általában Európában évtizedek óta mezőgazdasági művelés alatt álló területeken termesztik, itt tehát nem merülhet föl a vetésterület kialakításával járó olyan kár, mint a pálmaolajnál. Az árstatisztikák azt mutatják, hogy a bioetanol előállítása az élelmiszerbiztonságot sem veszélyezteti. Ezért azt is kéri a Levegő Munkacsoport, hogy a magyar kormány álljon ki azért, hogy az irányelv a bioetanolt továbbra is ismerje el megújuló üzemanyagként.
