A szavazás hírét örvendve fogadták a zöldek, ám a génszennyezés nem ismer országhatárokat. Például Romániában használatos GMO-vetőmagok is kerültek már át Magyarországra, ami hatósági eljárást eredményezett.
A nemzeti szintű tilalom ismérvei
A szavazáson a következőket támogatták az EP-képviselők:
- nemzeti tilalmakat a GMO-k környezeti hatásai miatt is lehet hozni - beleértve a növényvédőszer-
ellenállóképesség kialakulását és a biodiverzitásra gyakorolt hatást is, - bevezethető lenne nemzeti tilalom az alapján is, ha nem áll rendelkezésre megfelelő információ az alapos engedélyezési eljáráshoz, kockázat elemzéshez. A génmódosított vetőmagot gyártó cégek ugyanis rendszeresen titkolóznak termékeiket illetően, az uniós engedélyeztetési eljárás pedig kizárólag az engedélyt kérő cég adatait vizsgálja,
- a nemzeti tilalmak jogalapját megváltoztatták kereskedelmiről környezetire, mely változtatás által a környezetvédelmi okokból meghozott nemzeti tilalmak bírósági megtámadásuk esetén sokkal jobban védhetőek,
- kötelezték a biotechnológiai cégeket, hogy biztosítsanak hozzáférést a GMO-kal kapcsolatos független kutatásoknak, kutatóknak is,
- minden tagállamot köteleznek a génszennyezés elleni megelőző lépések megtételére. Amennyiben ezek a lépések nem elegendőek, akkor a felelős tagállam kártérítésre kötelezhető lenne,
- újfent felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy elvárják, hogy teljes mértékben tegyen eleget a környezetvédelmi miniszterek korábban egyhangúlag meghozott felszólításának, melyben az EU-szintű GMO-engedélyezési eljárás javítására kérték,
- biztosították, hogy az elővigyázatosság elve is szerepeljen a nemzeti tilalmak jogalapjai között,
- a régiók számára is biztosították a lehetőséget, hogy betiltsák a génmódosított növénytermesztést.
"A nemzeti tilalmak nem helyettesíthetik az alapos, megerősített EU-szintű GMO-engedélyezési eljárást, aminek kialakításával az Európai Bizottság évek óta adósunk" - értékelte az Európai Parlament döntését Tömöri Balázs, a Greenpeace magyar GMO-kampányfelelőse.
