Felpöröghet az ágazat - kép: Pixabay

Szeptember végétől elérhetőek a kormány új lakossági energiahatékonysági pályázatai, melyek keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, három különböző pályázathoz. Pályázatot legfeljebb négy lakásból álló, nem iparosított technológiával ellátott lakóépület nyújthat be, ahol az egyes lakások tulajdonosai önállóan vehetnek részt támogatott korszerűsítésben. Az is kikötés továbbá, hogy kizárólag magánszemélyek, a beruházással érintett életvitelszerűen lakott lakóépületek tulajdonosai adhatnak le pályázati anyagot. (A kiírás részleteit itt találja!)

Az első ütem kiírása az elavult kazánok, tüzelőberendezések új, nagyobb energiahatékonyságú fűtőberendezésekre történő cseréjét célozza, amelyre egymilliárd forintot különített el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Közleményük alapján a kazáncsere-pályázaton 40 százalékos támogatást lehet elnyerni, pályázatonként és lakásonként maximálisan bruttó 650 ezer forint értékben. A pályázati forrásból lehetőség nyílik a lakóingatlanok elavult gázkészülékeinek kondenzációs gázkazánra történő cseréjére, és ezzel a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, így jelentősen csökkenthető az energiaveszteség, valamint a széndioxid-kibocsátás mértéke egyaránt. A vissza nem térítendő támogatást a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) keretében, a kvótabevételek terhére biztosítja a szaktárca.

Nagyobb figyelmet kaphatnak a megújulók

A most induló fűtéskorszerűsítési pályázat keretében olyan rendszermegoldások kialakítására nyílik lehetőség – vissza nem térítendő állami támogatás mellett -, ahol ezen technológiák széles körűen és hatékonyan betervezhetőek, hiszen a hozzájárulás mértéke a megújuló energiákat hasznosító rendszereknek is nagy mértékben kedvez. Ezzel a hagyományos gázkészülékek cseréje mellett, a fűtésrásegítés is nagyobb figyelmet kaphat - a napsugárzás felhasználása s a használati melegvíz előállítása mellett.

„A megújuló energiát hasznosító rendszerek áttekintése nem csak a kollektoros használati melegvíz előállításnál, hanem akár a hidegebb hónapok megnövekedett energiaigényének kiszolgálásakor is fontos szempont lehet” – mondta el Ádám Zsolt, a HIGH SIX TEAM Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a magasabb hatékonyságú kondenzációs gázkazánok előretörése mellett, a megújuló energiát hasznosító megoldások is a korszerűsítési pályázat nyertesei lehetnek. Elmondása szerint, egy átgondolt, energiahatékony és környezettudatos hőközpont megtervezésével és kialakításával, valódi előtakarékosság érhető el, még a lakossági fűtéstechnika területén is. Azonban még az ilyen minőségi rendszerek megvalósítása során is, néhány gyakorlati problémával érdemes számolni:

Télen kevesebbet süt a Nap, így a fűtési időszakkal egy időben, a napsütéses órák száma radikálisan visszaesik. Ez olyan mértékben befolyásolhatja a nem megfelelően kialakított, és méretezett rendszerek hatékonyságát, hogy azok már nem minden esetben képesek ellátni az adott épület temperálását.

A hidegebb külső hőmérséklet figyelembevételekor, valamint a kollektorok hőszigetelésének kérdésében, a magasabb sugárzási veszteség játszik szerepet a téli időszakban. A felmelegedett abszorber (víz-glikol keverék) és környezete közti sugárzásos hőcserét energia-, és költséghatékonyság szempontjából is érdemes szem előtt tartani.

A kollektoros rendszerek tájolása és dőlésszöge ugyancsak meghatározó. A téli nap alacsonyabban áll, így a nyári állapotokra méretezett és tájolt kollektorok messze nem az ideális beesési szög mellett dolgoznak. A kollektor paneleket legtöbbször az épület tetején helyezik el, de létezik más megoldás is: az optimális tájolású, többnyire függőleges falak napenergiát hasznosító felületekké alakításával különleges, szokatlan és egyben lenyűgöző esztétikai élmény érhető el. Az erre alkalmas oldalfali felületek általában nagyobbak, mint a felhasználható tetőfelületek. A függőleges elhelyezés egyfajta automatikus teljesítmény szabályozást képes nyújtani, hiszen így a beesési szög télen sokkal kedvezőbb, a nyári időszakban pedig annyira kedvezőtlen, hogy akár elkerülhető a rendszer üres járta.

Egy család fűtési szezonban szükséges hőigényéhez képest, a használati melegvíz fogyasztás sokkal kevésbé függ az évszakoktól. Még az összes hőigény figyelembevétele mellett is, a napkollektoros rendszereket célszerűen arra méretezik, hogy minél kevesebbszer váltsanak stagnálási üzemmódba. Így az optimalizált rendszerteljesítmény a nyári időszakot tekintve is lényeges, amikor a legmagasabb a besugárzott energia. Üresjáratban ugyanis a panelek nem termelnek energiát, sőt a fagyálló folyadékkal töltött rendszerekben a hőhordozó közeg - azaz az abszorber - sokkal gyorsabban öregszik, ha rendszeresen felforr. A hőhordozó cseréjének költsége pedig közel hasonló értéket képvisel, mint a rendszer által egy év alatt elért megtakarítás. Így ha a kollektor rendszer méretezése során csak a nyári hőigényt tartjuk szem előtt – ezzel minimálisra csökkentve a stagnálási üzemmód lehetőségét -, úgy az éves viszonylatban közel azonos melegvíz igény mellett, a fűtési oldalon keletkező többlet szükségletre már aligha jut a téli besugárzott energiamennyiségből.

A víz, mint hőhordozó közeg

A víz hőhordozóval működő napkollektoros rendszerek már egy ideje hazánkban is elérhetőek. Itt a kollektor mezőt a kazánnal párhuzamosan kötik be, azonos hidraulikai körön, ugyanazt az abszorber közeget felhasználva. „Egy ilyen megoldás tulajdonképpen egy második kazán szerepét tölti be, ami egyszerűen - néhány hidraulikai elem segítségével -, többlet helyigény nélkül használható fűtésrásegítésre" – mondta el Ádám Zsolt.

Az ügyvezető szerint ezeknek a rendszereknek nagy teljesítménnyel, az átlagot messze meghaladó hozammal, valamint alacsony veszteséggel kell rendelkezniük, hogy a téli időszak fűtési hőigényét számottevően támogatni tudják. Ebben az esetben a nyári többlet kapacitás nem okozhat gondot, hiszen a víz számtalanszor elforralható és lecsapatható, összetételének károsodása nélkül. Mivel a közeg nem öregszik, így cserére sem szorul. A glikolos rendszerek esetében – megforrás gyakoriságától függően - néhány évenként a hőhordozó cseréje ajánlott. Ezzel szemben a vizes rendszereknél a közeg olcsó és könnyen beszerezhető, valamint nem számít veszélyes hulladéknak, így elszállításáról sem szükséges gondoskodni.