A Párizsban elfogadott új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás történelmi jelentőségű. Habár nem jelöl ki az üvegházhatású gázok globális kibocsátására vonatkozó számszerűsített mérföldköveket, de konkrét célokat fogalmaz meg, miszerint a globális felmelegedést mindenképp 2 Celsius fok alatt, de inkább a 1,5 Celsius fokos küszöbérték szintjén kell tartani. A Párizsi Megállapodás legfontosabb eredményei között szerepel az is, hogy a részes felek számára ötévente kötelező lesz az éghajlatvédelmi célok és tevékenységek felülvizsgálata. Emellett, ugyancsak kötelezővé válik egy egységes, mindenki számára átlátható beszámolási, követő rendszer bevezetése és alkalmazása is.
Ez a két témakör, vagyis az éghajlatvédelmi célok és azok megvalósításának felülvizsgálata és kommunikálása nemcsak a kormányok számára kiemelt jelentőségű, hanem a vállalatok számára is. A WWF értékelése szerint a csúcstalálkozó alatt tett kormányzati bejelentések mellett, a vezető vállalatok által tett nyilatkozatoknak és vállalásoknak is komoly hatása lesz.
Ezt mutatja az a december 8-ai bejelentés is, amely szerint elérte a 114-et azon vállalatok száma, akik vállalták, hogy kibocsátás-csökkentési céljaikat tudományos módszertan alapján határozzák meg. A bejelentés súlyát érzékelteti, hogy az érintett 114 vállalat összesen 476 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki, ami megegyezik 125 szénerőmű éves kibocsátásával és hét és félszerese hazánk éves üvegházhatású gáz kibocsátásának. A kibocsátási célok meghatározásához szükséges, tudományos alapokon nyugvó módszertant a WWF, a CDP, a WRI és a UN Global Impact részvételével létrejött partnerség dolgozta ki.
Egy idei, Európai Unióra kiterjedő felmérés alapján a magyar válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért. Részben ebből kiindulva, részben pedig arra alapozva, hogy a vállalatok a társadalom és a gazdaság széles rétegeit képesek elérni és befolyásolni, a WWF Magyarország a DENKSTATT Hungary Kft. közreműködésével megvizsgálta az 50 legnagyobb hazai vállalat, illetve az 5 legnagyobb biztosító és 5 legnagyobb bank éghajlatváltozással kapcsolatos elköteleződését és vállalásait.
A vizsgálat eredményei szerint az ötven legnagyobb hazai nagyvállalatból és az öt-öt vezető hazai bank és biztosító közül mindössze hat vállalat rendelkezik nyilvános éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettőnek van konkrét éghajlatvédelmi stratégiája. A hazai kutatás a vállalatok saját kommunikációjának értékelése, azaz a mindenki által hozzáférhető, nyilvános jelentéseket veszi alapul, az átláthatóság elvét követve, amelyet az éghajlatvédelmi csúcstalálkozón is többször kiemeltek.
„Részben az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, részben pedig a hosszú távú versenyképességünk, egészségünk és erőforrásaink megőrzése érdekében is fontos, hogy a hazai vállalatok olyan éghajlatvédelmi célokat határozzanak meg, amelyek amellett, hogy tükrözik a vállalatok kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási lehetőségeit, figyelembe veszik a teljesítőképességüket is és ezt széles körben kommunikálják. A jelentéssel az volt a célunk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a vezető gazdasági szereplők körében az éghajlatvédelmi céljaik és tevékenységeik kialakításával kapcsolatban” – mondta Vaszkó Csaba a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. Az ENSZ Párizsi éghajlatvédelmi konferenciájának is a tudományos érvekre épülő, globális éghajlatvédelmi célok meghatározása, és azok átlátható módon történő teljesítése volt a középpontjában.
„A vállalatok nagyon eredményesen hajtanak végre olyan beruházásokat, amelyek hatékonyság-növeléssel és költség-csökkentéssel járnak. Ezek többsége valóban kibocsátás-csökkentést is eredményez. Ez azonban sokszor nem elegendő mértékű. A Párizsi Éghajlatvédelmi Konferencia rámutatott, hogy olyan konkrét célokra van szükség, amelyek összhangban vannak a kutatók által biztonságosnak tartott 1,5 Celsius fokos küszöbértékkel. A cél a szektorok, és egyes vállalatok teljesítőképességéhez mérten reális, de ambiciózus kibocsátás-csökkentés elérése, nem elég csupán a rövidtávon gazdasági előnyökkel járó kibocsátás-csökkentés” – folytatta a programvezető.
