Múlt és jövő a jelenben

Az idén 120 éve, 1893 októberében indult meg a közcélú elektromosáram-szolgáltatás Budapesten. Akkor az ELMŰ váci úti székházának helyén a Magyar Villamossági Rt. működtetett egy szénerőművet, amely kiszolgálta a cég akkori teljes ügyfélkörét. Az idők folyamán az épületegyüttes folyamatosan bővült, átalakult. 1900-ban elkészült az új irodaépület, 1907-ben pedig felépült az erőmű kazánháza. Közben átalakult Budapest villamosenergia-szolgáltató rendszere is és a Váci úti telephely 1914-ben Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek központja lett. Az erőmű 1929-ig működött teljes üzemben, majd a II. Világháború végéig tartalék üzemként funkcionált. A berendezések leszerelését követően részben gépkocsi tárolóként funkcionált, míg a kazánház sokáig kihasználatlanul állt. Az ipari műemlékké nyilvánított egykori kazánház hasznosítására készültek ugyan tervek, de ezek megvalósítása elmaradt.

„Büszkék vagyunk arra, hogy belevágtunk ebbe a beruházásba két évvel ezelőtt” – hangsúlyozta az épület avatásán Marie-Theres Thiel az Elmű-Émász vezérigazgatója, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ma már nem biztos, hogy egy ilyen volumenű projektbe kezdenének. Kiemelte, hogy a teljes egészében megújuló energiaforrásokat, illetve intelligens vezérlési technológiát használó épület illeszkedik az Elmű-Émász legmodernebb technológiákat terjesztő profiljába.

A megújuló jövő technológiája

A Budapesti Elektromos Művek folyamatos racionalizációs törekvései során mostanra a régi épület kívül-belül egyaránt megújult. A műemléki homlokzat mögött igazán modern, környezetbarát és energiatakarékos irodakomplexum jött létre. Az épületbe geotermikus fűtő-hűtő rendszer került beépítésre. A korszerű megoldáshoz szükséges vizet a pinceszinten működő egy darab, régi ásott kút illetve a közelmúltban fúrt 6 darab kút biztosítja. „A megújuló energiaforrások további felhasználása érdekében mintegy 65 négyzetméternyi, 10 kW-os napelemet szereltünk fel az épületkomplexum tetejére” – mondta Molnár Gábor a projekt irányítója az épület átadásán.

A projektmenedzser kiemelte, hogy a megújult létesítményben egyedülálló épületfelügyeleti rendszer működik. Nyitásérzékelővel ellátott nyílászárók kerültek beépítésre, vagyis ha valaki télen ablakot nyit, akkor leáll a fűtés, hiszen minek pazarolja az energiát, ha kívülről bejön a hideg levegő. A világítást a közlekedőterekben, a vizesblokkokban mozgásérzékelős lámpákkal oldották meg, vagyis ezek csak akkor kapcsolnak fel, ha valaki az adott helyiségben tartózkodik. Az irodákban pedig úgynevezett jelenlét-érzékelők működnek, amelyek lényege, hogy a test hőkibocsátását érzékelve, a lámpa mindaddig világít, amíg valaki a helységben tartózkodik. Ez a rendszer természetesen programozható és egyénre szabható, ugyanúgy, ahogy a fényerősség is: ha valakinek több fényre van szüksége, irodahelyiségenként szabályozhatja a világítás erősségét.

Megtérülő beruházás

A megújult irodaépület ünnepélyes átadására november 6-án került sor. Mintegy 160 ember dolgozik majd a 3800 négyzetméteres hasznos alapterületű épületben. Itt lesz a nap 24 órájában működő üzemirányító központ. Ugyancsak ebben az épületben kap majd helyet több iroda, a központi irattár, a szerverhelyiség, szociális blokkok,(mozgáskorlátozottak által is használható mosdók), tárgyalók. A régi-új épületben alkalmazott korszerű megoldásoknak, valamint a költözésből eredő hatékonyabb terület kihasználásnak köszönhetően, a beruházás kb. 3-4 év alatt megtérül.