Kép:sxc

László Ervin professzor szerint a jó cselekedet és a jó üzlet nem zárják ki egymást, együtt is megvalósíthatók. Ha egy vállalat központi feladatának tekinti az értékteremtést, akkor a fenntarthatóság válik a központi értékévé.

Az anyagi javak nem önmagukban hasznosak, így a nyereségek sem csak a tőke növelésére szolgálnak, hanem arra, hogy az ember életminőségét javítsák. A rövid távú profitérdek átadja helyét a hosszú távú piacon maradás és piacnyerés elvének. Hívták már a koncepciót fenntartható fejlődésnek, felvilágosult kapitalizmusnak, progresszív kapitalizmusnak, gondoskodó kapitalizmusnak és összekapcsolt prosperitásnak is. Akárhogyan is nevezzük, főszereplője a felelős cégvezető, aki minimalizálja vállalkozása káros hatásait, illetve eleve úgy alakítja/reformálja cége működését, hogy e negatív hatásokat kiküszöbölje.

Az e gazdasági modellt meghatározó etika lényege, hogy a vállalkozó a részvényesi szemléleten túl döntéseiben szem előtt tartja az érintettek – a munkavállalók, azok családja, a város, a társadalom vagy a bioszféra – érdekeit is. A tágabb kontextusban gondolkozó, napi gyakorlatban is érvényesített filozófia a cégek társadalmi felelősségvállalása: egy jogi személy állampolgárként vesz részt egy nagyobb egység jólétének, jól-létének javításában. Mivel napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy feléljük természeti erőforrásainkat, a környezettudatos termelési módszerek alkalmazása, a vállalatok zöldítése jól felfogott önérdek. A cégeknél se szeri, se száma azoknak az önszabályozó – természeti, társadalmi és humanitárius téren alkalmazott – eszközöknek és módszereknek, amelyekkel növelhető a vállalkozás kedvező hatása a környezetére.

Etikai kódex

Minden vállalkozás valamilyenfajta értékteremtésre jött létre (termék vagy szolgáltatás formájában). Működése során nemcsak a törvény előírásait tarthatja be, hanem külön normákat, sztenderdeket fogalmazhat meg arra vonatkozóan, milyen lépéseket nem tehet meg, mert azokat ártalmasnak és a cégfilozófiával ellentétesnek tartja. Ilyen kitétel lehet a gyermekmunka tiltása, a génkezelt élelmiszer-összetevők vagy az állatkísérletek mellőzése. Az elvek betartását társadalmi audit szavatolja, ennek eredményeképp adják ki az éves társadalmi jelentést. Ma már szinte nincs olyan magára valamit is adó nagyvállalat a fejlett országokban, amely ne rendelkezne etikai kódexszel. Mi több, a köztudatba is beépültek bizonyos követendő alapelvek. A Nike piaci értéke például komolyan megsínylette, amikor a cégvezetés 2001-ben kénytelen volt beismerni, hogy a kilencvenes években gyerekmunkásokat is alkalmazott a harmadik világban.

Fair trade

Az őstermelőktől nem a nyomott piaci áron szerzi be a feldolgozó cég a terményt, hanem méltányosságot gyakorolva drágábban. A koncepciót 1988-ban alkalmazta először a holland Max Havelaar Foundation. 1997-ben külön szervezet jött létre Bonnban, amely odaítéli a fair trade címkét a márkáknak. 2005-re a fair trade brandek 500 millió dollárnyi éves árumennyiséget képviseltek a világpiacon, és 800 ezer kistermelőt kedvezményeztek beszerzéseikkel.

A beszállítói lánc megtisztítása

A közelmúltban a mobiltelefonokban felhasznált ásványok kerültek az érdeklődés homlokterébe, miután kiderült, hogy bizonyos ércfajták olyan bányákból származnak, amelyeket törvényszegő afrikai gerillacsapatok kontrollálnak. Ezek a militáns csoportok a szállítmányokból befolyt pénzt fegyvervásárlásra, a civil lakosság bántalmazására, gyerekkatonák foglalkoztatására használják. A hi-tech multiknak bő tíz évükbe telt, amire megmozdultak, hogy a kohók és gyárak közti anyagmozgásra pontos audit ügyeljen, kiszűrve ezeket az úgynevezett „konfliktusásványokat”. (A kategória szűkebb szegmense a „véres gyémánt”.)

Közcélú ügyek vállalása

A 80-as években került be a fősodorba az ügyhöz kapcsolódó marketing (cause-related marketing). Lényege, hogy a terméket nemes üggyel társítják: az áru olyan nyersanyagból készül, amely elmaradt, leszakadó, marginalizált közösséget juttat bevételhez, vagy az értékesítéséből származó bevétel bizonyos hányadát valamely társadalmi probléma felszámolására ajánlják fel. Az American Express a hajléktalanok segítését tűzte zászlajára, a Coors sörmárka forgalmazói az írástudatlanság leküzdésére gyűjtöttek, a Mastercard a gyermekek elleni erőszak visszaszorítását tűzte ki célul, a Hershey’s csokigyár pedig olyan kuponokat helyezett el a hétvégi újságokban, amelyeket becserélve pénzt adományozott gyermekkórházaknak. Akár nyílt politizálásra is kihegyezhető az ilyen akció: a Ben & Jerry’s a Peace Pops nevű jégkrémének kampányával például a katonai kiadások lefaragása mellett foglalt állást.

Etikus befektetési alapok

Társadalmilag felelős befektetéseket eszközölnek olyan vállalatokban, amelyek pozitív például szolgálnak. Nem helyeznek tőkét a dohány-, szesz- és fegyveriparba. Joan Bavaria és Robert Zevin úttörők voltak e befektetési módszerben.

Fogyasztói bojkottok

Az apartheidrezsim által uralt Dél-afrikai Köztársasággal fogyasztói tiltakozások eredményeként szüntette be az üzletelést egy seregnyi multi a 80-as évek derekán.

Önkéntes tevékenység

Gyakori, hogy a vállalatok alkalmazottai csoportosan „kiszállnak”, hogy önkéntes munkaórákat felajánlva segítsenek. Az Esprit divatmárka dolgozói például a Föld napján 3600 munkaórát szenteltek faültetésnek és közterület-takarításnak. A tavaly százéves svájci Holcim munkatársai pedig világszerte egyévnyi önkéntes munkaórával járultak hozzá közösségeik fejlesztéséhez.

Környezetjelentés

A víz- és energiatakarékos vagy a részben bioplasztikból készült eszközök beszerzésétől a hulladék-újrahasznosításon és a megújuló energiák használatán át a cégtevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás ellentételezéséig (carbon offset) sok eszköz áll a cégek rendelkezésére.