"A magunk tetteivel erőteljesen tudunk hatni a környezetünkre, végül pedig élhetőbb, emberibb, etikusabb, egymásra tekintettel levő környezetet tudunk kialakítani az üzleti életben is. Ennek alapja, hogy beemeljük azokat az értékeket az üzletbe is, amit egyébként a magánéletünkben olyan természetesen követünk" – mondta az Üzleti Etikus Cégek Fórumának köszöntőjében Demcsák Mária, a Piac&Profit alapító főszerkesztője.

Az idén már harmadszorra megrendezett fórum célja, hogy a gyakorlati szinte hozza az elméleteket, beszélgetéseket, vitákat generáljon, amelyek előrébb visznek, és megossza azokat a bevált tapasztalatokat, amelyek mások segítségére lehetnek.

Gazdaság és etika kapcsolata nagyjából harminc éve kezdődött. De más formában mindig is létezett, már Cicero is foglalkozott a piac és etika kapcsolatával. Az etikának azonban a modern korban nincs hazája, nincs bázisa. "Korábban a nagy világvallások vállalták ezt a szerepet, de a szekularizációval ezek a magánéletbe szorultak vissza" – mondta Dr. Garaczi Imre a Pannon Egyetem docense előadásában.

A modern kor előtt az etikával a valláshoz való viszonyon keresztül foglalkoztak. (A jin-jang gondolata szerint is egy törvényre van felfűzve a világ, a judaizmus előírja az üzleti haszon bizonyos százalékának társadalmi felhasználását és azt, hogy az üzlet ne legyen káros a társadalomra. A buddhizmus rögzíti, hogy a helyi igényeket első sorban helyi forrásból kell kielégíteni.)

Napjainkban a szerződés próbálja meg az alapvető etikai normákat biztosítani, de ez csak a két ember közötti kapcsolatokat szabályozza. A működő üzleti etika alapja annak belátása, hogy az etikus működés nem versenyhátrány, sőt, megtérül. Például, amikor kiderült egy mexikói üdítőgyárról, hogy verik a munkásokat, az eladás drasztikusan visszaesett. "Az etika és az üzleti siker összefügg" – hangsúlyozta Garaczi, aki szerint egyre több cég ismeri fel, hogy az etika üzleti pluszként is megjelenhet. Megnyugtatja a fogyasztókat, így az etikusan működő cégek versenyelőnyre tehetnek szert.

Németországban lehetőség van etikai auditálásra is, aminek eredményét épp úgy használják, mint minden egyéb auditét. Az etikai mérések előbb-utóbb ISO szabványként működhetnének, a jelenlegi mérések efelé haladnak. Ez, ha tudunk tenni azért, hogy megpróbáljuk az etikai felelősségvállalást a jogi rendszerekhez közelíteni, akkor tudjuk elérni gazdaság és etika szükségszerű szimbiózisát a következő évtizedekben.

A vezetőn múlik?

"Sokan ösztönösen, zsigerből csinálták etikusan a vállalkozásukat, hisz a korábbi évtizedekben nem esett erről szó. A tapasztalatok mutatták, hogy érdemes így csinálni a dolgokat" – mondta Prohászka Ottó, a Tutti Kft. ügyvezető igazgatója. "Hihetetlen eredmény, hogy egy céget nem csak üzleti eredményei miatt, hanem etikus működése miatt is példaként lehet állítani mások elé" – hangsúlyozta az Üzleti Etikai Díj (ÜED) egyik 2014-es díjazottja.

"Egy vállalat akkor lehet etikus, ha a legfelül mindenki így gondolkodik és ezt képes átadni a vezetőség ezt a gondolkodást minden kollégának. Mindennap találkozunk megvitatni valókkal, meg kell találnunk az utakat, hogy hogy tudunk sikeresek és etikusak maradjunk" – mondta Beleznai Nándor a Wagner Solar Hungaria ügyvezető igazgatója, 2014-es ÜED díjazott.

"A vezető etikája nagyon erősen befolyásolja egy cég működését. Amikor felkértek a cég vezetésére, nagy hatással volt rám a cég nagy múltja, az az etikus hozzáállás, amivel már régóta működött" – mondta Sigray Mária a Rondo Kft. ügyvezetője, 2014-es ÜED díjazott.

Az etikussághoz ugyanakkor elengedhetetlen, hogy profitot termeljünk, és ebből fussa azokra a kiadásokra, amik kívánatosak a cél eléréséhez. Ha nincs tartósan eredmény, nincs jövő – vélték a fórum felkért hozzászólói. Ahogy abban is egyetértettek, hogy a nyitott és átlátható működés fontos a cégen belül és az ügyfelek irányában is, hisz megalapozza a vevők és a dolgozók bizalmát is.

Nagyon fontos a személyes példamutatás is. Ha tisztességesen játszunk, azt mindenki észreveszi a környezetünkben – vélték a cégvezetők. "Az induláskor kiálltam az alkalmazottak elé és elmondtam az elveket, amik szerint működni szeretnék. Ezt a mai napig negyedévente megismétlem, amellett természetesen a mindennapi működésben magam is eszerint működöm. Meggyőződésem szerint a kollégák jobban érzik magukat, ha olyan cégnél dolgozhatnak, ahol látják az etikai elvek érvényesülését. A saját etikámat vissza tudom tükrözni a cégen keresztül. Az etikus cégvezetés otthon kezdődik, a magánéletben is fel kell vállalni a felelősséget" – mondta Prohászka Ottó.

"Az otthoni és a céges működés közötti kapcsolat a kisvállalkozások esetében még inkább egyértelmű, hiszen a család – és a dolgozók családja – iránti felelősség még direktebb módon érzékelhető" – tette hozzá Beleznai Nándor.

"A felelős működéshez viszont a vezetőnek tudnia kell, hogy mi miért történik. Azért vállalhatunk felelősséget, amit mi okoztunk – tehát kontrollálnunk kell a cég működését, hogy felelősséget tudjunk vállalni. Sok múlik azon, hogy milyen a szervezet, de a szervezet olyan lesz, amilyen a vezető" – mondta Kopacz Tamás a Mapei Kft. képviselője.

A rendszer segít?

"Multicégeknél természetesen nincs személyes kapcsolat mindenkivel" – hangsúlyozta Bogonyi Ildikó az Ericcson Magyarország képviselője. Ekkora szervezetben stratégiák, szabályok és leírások kellenek, hogy ne vesszen el az információ. De náluk például nagyon fontosa a lapos szervezet és az átjárható irodák, ami kapcsolatot alakít ki a cég minden szintjén dolgozók között. A svéd anyavállalat már sok tudást és tapasztalatot halmozott fel, amelyet etikai kódexként először kötelezővé tettek. De nem lehet csak úgy aláíratni, az aláírónak végig kell gondolnia, hogy mi is az, amit aláír.

De van, ahol a magatartási kódex éppen Magyarországon született meg.

"Mi dolgoztuk ki a magatartási kódexet, amit később az osztrák anyagcég is átvett. Valószínűleg itt nagyobb szükség volt a kidolgozásra, de nagy büszkeség, hogy az anyacég is követendőnek ítélete" – mondta Sigray Mária.

"Nagyon fontos lenne, hogy olyan alapokat tudjunk megteremteni, hogy az üzleti etika ne azon múljon, hogy a vezető személyesen mennyire jó ember" – vélte Radácsi László CSR-szakértő, BGF tudományos főmunkatársa. Egy olyan rendszert kell kialakítani, ahol nem is racionális etikátlannak lenni. Az lenne a lényeg, hogy ne az embereken, hanem a rendszereken múljon az etikusság.

A szervezetek alkalmazottainak egy olyan biztonságos megtartó rendszerre van szüksége, amely biztosítja, hogy a saját etikus működése máshol hasonlóval fog találkozni – és, ahogy a szakértő fogalmazott, nem ő lesz a végén a balek, ha etikusan működik. Kiépített menedzsment rendszerekre van szükség. Itthon sok szó esik az etikáról, díjak vannak, és sok szervezet vallja magáénak ezeket az elveket, de sajnos egyelőre a valódi mérőeszköz, hogy a vásárlók mire költik el a pénzüket és mennyire veszik figyelembe a cég etikus működését vásárlási döntésük során, egyelőre nem mutat olyan szép eredményeket. (De hamarosan vásárlóképes lesz az a generáció, amely már elkötelezettebb ez ügyben.)

Az etikus működésnek egy kapitalista rendszerben kapitalista alapon kell megérnie. Vagyis a felelős cégeknek meg kell találnia azokat a fogyasztókat, akik szeretnék ezt választani. Egyelőre hősnek kell lenni, széllel szemben kell menni az etikus működés érdekében, pedig milyen szép lenne, ha csak évről évre a hatalmas növekedésről kellene beszámolniuk – mondta a szakértő.

A felelős ügyfeleket is „képezni kell”, - vélte a MagNet Bank képviselője, Dakó Andrea . "Ha felnőttek tekintik az ügyfeleket, információt adnak neki, mérlegelési és döntési lehetőséget, az fontos eleme az etikus fogyasztás terjesztésének" – mondta a közösségi bank képviselője.

A vita konklúziója szerint a két dologra - az elkötelezett, elveit és etikáját az egész cégben érvényesítő vezetőre és az etikus működést minden szinten, szervezeti szinten biztosító rendszerre együtt van szükség ahhoz, hogy a vágyott változás bekövetkezzen.