A Magyar Adományozói Fórum (MAF) legfrissebb kutatásának eredményei alapján a hazai nagyvállalatok által nyújtott eseti támogatásokban legjellemzőbben az oktatási és egészségügyi közintézmények részesülnek. Általában különleges alkalmakkor vagy katasztrófahelyzetekben hallhatunk a legtöbbet a vállalatok eseti támogatásairól, ugyanakkor ez a klasszikus filantrópiához, adományozáshoz legközelebb álló támogatási forma máig fontos szerepet játszik a vállalatok társadalmi befektetési tevékenységei között. Szerencsére a hazai cégeket adókedvezmények is ösztönzik az alkalomszerű és a tartós adományozásra , mégsem állnak rendelkezésre ennek alapján olyan hivatalos statisztikák, amelyek segítségével ezt a fontos vállalati támogatási területet jobban megismerhetnénk.
A hosszú távú vállalati társadalmi befektetési programok mellett eseti támogatásokat is végző cégek több mint fele (57 százalék) évente 1–10 alkalommal nyújt valamilyen támogatást a kiválasztott szervezeteknek, intézményeknek. A klasszikus pénzbeli vagy természetbeni támogatások mellett számos újszerű forma is megjelent már, ezek közül az alkalmazottaktól történő adománygyűjtés, egy adott település vagy önkormányzati, állami intézmény kezdeményezésének támogatása, a civil szervezetektől érkező kérelmek, valamint a karácsonyi ajándékozáshoz köthető akciók a legjellemzőbb megoldások.
A hazai vállalati támogatási kultúra fejlődését jól tükrözi, hogy a nagyvállalatokat elsősorban az befolyásolja a támogatottak kiválasztásakor, hogy azok milyen mértékben vannak összhangban a vállalati stratégiával, illetve a támogatott ügy, mekkora jelentőséggel bír a cég földrajzi működési területén.
Az ad-hoc támogatások esetében a legnagyobb hangsúlyt az oktatás és a fiatalok támogatására helyezik a vállalatok a fókuszterületek közül, ezt követi az egészségügy, majd a szociális ügyek és a katasztrófahelyzetek. Ezzel összhangban a válaszadók többsége (36 cég) a hazai közintézményhez kapcsolódó szervezeteknek nyújt segítséget, második helyen pedig a közvetlen szolgáltatásokat nyújtó alapítványokat és egyesületeket találjuk (29 cég).
Szintén a stratégiai gondolkodásról árulkodik, hogy a válaszadók 58 százaléka évente előre meghatározza az eseti támogatásokra fordítható költségvetés nagyságát, amely leggyakrabban a CSR büdzsé részét (40,4 százalék) képezi, de a kommunikációs (29,8 százalék) vagy marketing (21,3 százalék)-büdzsén belül is megtalálhatók az erre fordítható források.
A vállalatok tudatosságát bizonyítja az is, hogy az eseti támogatási tevékenységeknél is nagy figyelmet szentelnek a megfelelő kommunikációra, a tevékenységek bemutatására, így a cégek 25 százaléka használ belső kommunikációs eszközöket, 65 százalékuk pedig együttesen alkalmazza a belső és külső kommunikációt ad-hoc tevékenységeihez kapcsolódóan.
