Tizenharmadszor indult el szeptember végén az Újpesti rakpartról Visegrádra a Médiahajó, hogy újságírók, politikusok, ismert emberek beszélgessenek aktuális témákról. És negyedik alkalommal kapott helyet itt a www.internethajo.hu, amelynek létrehozásában a Westel Mobil Rt. és az eWorld Hungary Kft. kitüntetett szerepe játszott. A rendezvény médiatámogatója a Piac és Profit volt. A hajó kikötéséig tartó előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket Demcsák Zsuzsa fogta össze.

Internet közadományként?

„Napi egy-két órát internetezek.” „Én, ha a mobilinternetet is hozzáadom, napi tíz-tizenkét órát” – válaszolta az a tizenhat éves lány és fiú, aki azért kapott meghívást a hajóra, mert megnyerte a Westel Mit várok az internettől? című pályázatát. A válaszuk: tanulást, szórakozást, tájékozódást, kapcsolattartást, ügyek intézését.

Más perspektívából közelített a kérdéshez az Internetgazdaság és jog címet viselő blokk nyitó előadásában Z. Karvalics László, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ vezetője. A telekommunikációs cégek az elmúlt három év alatt több adósságot halmoztak fel, mint a brit kormányok összesen az elmúlt évszázadban – mondta. – Ez azonban más, mint három évvel ezelőtt a dotkom-válság, hiszen akkor milliárdok mentek veszendőbe, míg most hálózatok, hatalmas fejlesztések valósultak meg. A kérdés a jövőre vonatkozóan az, hogy az ezeken a hálózatokon nyújtható szolgáltatásokat – a beruházások megtérülése érdekében – kikkel fizettessék meg. Az előadó szerint a kormányoknak kellene magukra vállalniuk – van, ahol meg is teszik –, hogy mintegy közadományként legyen terjeszthető az internet, a hozzá kapcsolódó megannyi szolgáltatás.

Az új elektronikus hírközlési törvény a Médiahajó útja után került a kormány elé, de e sorok megjelenésekor várhatóan már a parlament vitatja. Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára ezért a részletek helyett néhány nagyobb összefüggésről szólt, mint a versenykorlátok lebontása, az uniós jogharmonizáció és a fogyasztói szempontoknak a korábbinál kiemeltebb figyelembevétele. E célokhoz olyan eszközöket rendeltek, mint például szolgáltatóváltás esetén a telefonszám hordozhatóságának lehetővé tétele – a telefontársaságok lázasan számolgatnak, mibe kerül nekik az e kötelezettséghez szükséges műszaki fejlesztés –, vagy a szolgáltatóválasztás szabadsága. A törvény rendelkezik majd a Hírközlési Felügyelet (HIF) jogutódjaként létrehozandó Nemzeti Hírközlési Hivatal felállításáról is, amely komolyabb jogosítványokkal – többek között jelentős szankcionálisi lehetőségekkel – rendelkezik majd, mint elődje.

Az IT-fordulat éve

A Társadalom című blokkot Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter előadása vezette be, aki 2003-at az IT magyarországi terjedésének szempontjából a fordulat évének nevezte: előretört a szélessávúinternet-használat (a keskeny- és szélessáv aránya 2:1-hez, míg a fejlett országokban ennél jóval kedvezőtlenebb), és a szolgáltatást igénybe vevők száma az elmúlt években megháromszorozódott.

A szemléletváltozást igazolja egy először 2001-ben, legutóbb az idén nyáron készített felmérés is. Eszerint a többség továbbra is azért nem internezik, mert nem érdekli a háló, bár ezek aránya 45 százalékról 42 százalékra csökkent. Az eszközhiányra hivatkozás azonban 35-ről 20 százalékra esett vissza, és 15-ről 8 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik túl drágának tartják az internetezést. Az ismeretek hiányára hivatkozók súlya változatlanul 15 százalék. A miniszter leszögezte: kötelező teendő az információs társadalom kiépítése érdekében az érdekeltség megteremtése a nem internetezők körében – egyebek között nekik szóló tartalomfejlesztéssel – és az oktatás, továbbképzés erősítése.

Az Oracle a szakminiszterre bízta, hogy a világon először bejelentse: a cég Budapesten hozza létre új fejlesztőközpontját, ahol adattárházak és intelligenciarendszerek létrehozásával foglalkoznak majd. Ezzel ötven új munkahelyet teremtenek a magasan kvalifikált, a világon mindenhol jól fizetett informatikai szakembereknek, hozzájárulva ahhoz, hogy ne külföldön keressenek képzettségüknek megfelelő feladatot.

Csepeli György, az IHM államtitkára két új kormányprogramról számolt be: a digitális középiskola keretében állami támogatással hátrányos helyzetű fiatalok szerezhetnek távoktatásban érettségit, és egyúttal elsajátíthatják az informatikai eszközök használatát; a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program a hátrányos helyzetű településeken teszi lehetővé, hogy már az egészen kis gyerekek is megismerkedjenek a számítógépekkel, képességfejlesztő játékok révén.

A média szerepe is megváltozott

Az internet szerepe a média és a közélet világában – ez volt Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője előadásának címe. Aki, miután tapasztalta, hogy a Médiahajón médiaszakemberekből van a legkevesebb a hallgatóság soraiban, gyorsan áthangszerelte mondanivalóját a nagy számban megjelent üzletembereknek és IT-szakembereknek. Egyetértve Csepeli Györggyel abban, hogy már nem az a fontos, hogy elolvashatom a neten is a napi- és hetilapokat, hanem az, hogy saját weboldalt szerkesztve akár magam is hírközlővé, ha úgy tetszik, újságíróvá válhatok, kiemelte: az informatikai fejlődés nyomán szinte mindenki számára elérhető információözön megváltoztatta a média szerepét is. Ma még inkább a hiteles tájékoztatás, a megbízhatóság a feladata, s hogy közvetítsen a társadalom és a szakmai tolvajnyelvet beszélő IT-szakemberek között, segítve, hogy azok is megértsék, miért kell a 21. század tempóját felvenni, akik inkább azt szeretnék, ha a szinte minden területen zajló paradigmaváltás csak az IT-szektorban dolgozókra tartozna.

A Médiahajó előtti napokban hagyta jóvá a kormány a Magyar Informatikai Társadalom Stratégiáját, a Nemzeti Fejlesztési Terv részét, amelyre a hozzászólók csak „MITS”-ként hivatkoztak. A stratégia kidolgozásáért felelős Ferge Sándor, az IHM főosztályvezetője számos félreértést igyekezett tisztázni, többek között azt, hogy a MITS nem informatikusok által készített informatikusoknak szóló műszaki-fejlesztési program. A MITS informatikához értő, gazdasági és társadalmi kérdésekről is gondolkodók elképzelése arról, miként válhat Magyarország az EU informatikai társadalmának teljes jogú tagjává, és a címzettje a teljes hazai társadalom. Egyúttal tizenegy szaktárca is készíti a saját informatikai stratégiáját, és mindezek együtt formálódnak majd egésszé.

Nemzetközi összehasonlításban

Kovács Kálmán optimizmusával ellentétben igen pesszimista képet festett a hazai informatikai helyzetről Simonyi Ernő, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. Tucatnyi adatsorral igazolta – igaz, ezek 2001-nél véget értek –, hogy nemzetközi összehasonlításban az informatikai fejlettség valamennyi mérőszámát tekintve hátul kullogunk, és egyetlen szempontból vagyunk a világban az elsők: mi fizetjük a legtöbbet a telefondíjakra.

Az egyes blokkokat záró kerekasztal-beszélgetéseken főként a mobilkommunikációban dolgozó cégek vezetői és a szaktárcák képviselői fejtették ki álláspontjaikat. A részleteket illetően természetesen akadtak nézetkülönbségek, egyben azonban mindenki egyetértett: ez az év az uniós „csatlakozás előtti utolsó beszállási lehetőség az internethajóba”.