A fejlett országok hagyományos IT munkahelyeinek körülbelül 25 százaléka 2010-re off-shore helyre költözik– állítja a Gartner. Az idén tavasszal publikált tanulmány egy új jelenségre is felhívja a figyelmet: 2003-ban 15 egymilliárd dollár feletti szerződésből tízet európai székhelyű vállalat kötött, míg 1989 és 2003 között a kontinens vállalatai összesen 14 ilyen nagyságrendű tevékenységkihelyezési szerződést kötöttek. A felmérés szerint 2005-re a vezető európai cégek közel egyharmadának IT stratégiájában mindenképpen szerepelni fog off-shore vagy near-shore elképzelés. Ma ugyanis a feladatkihelyezésben rejlik a legnagyobb hatékonyságnövelési, költségcsökkentési lehetőség.

Magyar esélyek

Szakértők szerint hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország komoly esélyekkel pályázhat európai vállalatok BPO (üzleti folyamatok kiszervezése) -feladataira, e-kormányzattal kapcsolatos üzemeltetési tevékenységére, illetve arra, hogy a több telephellyel rendelkező multinacionális nagyvállalatok ezen országok valamelyikét válasszák szolgáltatási központjuk helyszíneként. A csatlakozással ugyanis eddig fennálló adatvédelmi korlátok, vagyis, hogy egyes adatok és dokumentumok nem kerülhetnek az unió határain kívülre, megszűntek – állítja dr. Wessely István, az EDS üzletágvezetője, és hozzáteszi: már most is létezik több olyan projekt, ahol például a nyugat-európai kormányok lobbiznak a közép-európai kormányzatnál, illetve hadseregnél, hogy a feladat elvégzésére itteni szolgáltató kapjon megbízást.

Nigel Carrigan, az Accenture outsourcing üzletágának vezetője szerint az EU-csatlakozásnak van pszichológiai hatása is. Egy feladat kikerülése a vállalat közvetlen ellenőrzése alól ugyanis radikális döntés, s még inkább csökken az anyavállalat kontrollja, ha a szolgáltató másik országban működik. E félelmeket tompítja az unió egységes munkapiaci, adó- és jogi szabályozási rendszere. Szerinte megbízásokban nem lesz hiány, de esetleg Magyarország a megfelelő munkaerő szűkössége miatt nem tudja az igényeket kiszolgálni, és így végül mégis elesik az üzlettől. A nyelvismeret hiánya komoly akadálya lehet magyarországi cégek jelenlegi kapacitásának külföldi outsourcing keretében történő kiaknázására – véli Pénzes Jenő, az Evolit Kft. ügyvezető igazgatója.

Fontos az állami szerepvállalás

Wessely István mégsem borúlátó – igaz az EDS ebből a szempontból előnyben van: régóta szolgáltat Magyarországon, és mára 700-800 fős kapacitást épített ki –, úgy véli: a BPO szolgáltatások volumenét illetően Magyarország lassan Közép-Európa Indiája lesz. Eddig ugyanis a régión belül ide került a legtöbb pénzügyi, HR- és call center-feladat. Az utóbbi két évben Budapesten körülbelül hét szolgáltatási központ nyílt meg, ami azt jelenti, hogy ebben az ágazatban 4-5 ezer fő számára keletkezett munkahely.

Egyes szakértők úgy vélik, a cégek nem ország, hanem a szolgáltató szerint fognak dönteni. A legnagyobb outsourcingcégek pedig igyekeznek felfegyverezni magukat a helyszínek széles skálájával, hogy árban és minőségben is a legjobb megoldást tudják kínálni.

Európában számos, azonos feltételeket és színvonalat biztosítani képes ország akad, így abban, hogy Magyarország jelentős near-shore outsourcing-helyszínné váljék, döntő lehet az állami szerepvállalás, illetve a tudatos, outsourcing-központok megteremtését célzó politika és támogatási rendszer. Ezen javítani kellene, hogy az ország előrébb léphessen – hangsúlyozza Pénzes Jenő.