A magyar légi közlekedési politikában a kiemelt Ferihegy mellett a regionális repülőterek szerepe is jelentős, korszerűsítésük területfejlesztési szempontból kiemelkedően fontos. A megfelelő színvonalú légi közlekedési kapcsolat ugyanis a régiók társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó.

A regionális repülőterek fejlesztése és e fejlesztésekhez a központi költségvetési támogatások biztosítása kiemelt feladat a kormány számára. A debreceni és sármelléki légikikötők nemzetközi repülőtérré fejlesztése szerepel az első helyen, de e kettőn kívül is több működő regionális repülőtér van, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, döntő mértékben önkormányzati pénzek felhasználásával. A megfelelő színvonalú korszerűsítéshez azonban más forrásokra is szükség van.

Támogatási szempontok

Számos szempontot szemügyre kell venni ahhoz, hogy megalapozottan lehessen dönteni a regionális repülőterek fejlesztéséhez szükséges állami támogatásokról.

Lényeges, hogy az ország melyik részén helyezkedik el a repülőtér, hogyan tudja érvényesíteni regionális hatását. Fontos kérdés a repülőtér kapcsolata a közúti és a vasúti hálózattal, és az e téren várható változások. Nem mellékes az sem, hogy a térségben milyen egyéb beruházások valósultak meg a közelmúltban, zajlanak-e vagy terveznek-e olyan invesztíciókat, amelyeknek esetleg jelentős hatása lehet a repülőtér működésére: például növelik a forgalmat, vagy a helyi logisztikai központokkal is kiépíthető intézményes együttműködés. Magától értetődően lényeges adat a jelenlegi utasforgalom és a jövőbeli lehetőségek.

A 2004. évi költségvetésben az országos jelentőségű területfejlesztési programokban a regionális repülőterek fejlesztésére 718 millió forintos keretet alakítottak ki, ebből az összegből a debreceni, a nyíregyházi, a pécsi, a szegedi és a taszári repülőtér kapott támogatást. A sármelléki repülőtér is részesült támogatásban: az összesen 365 millió forintból 300 millió költségvetési pénz volt - a gazdasági tárca fejezetében szerepelt -, 65 millió pedig uniós forrásból származott.

A 2005. évi költségvetésben az országos jelentőségű területfejlesztési programokban további 438 millió forint áll rendelkezésre a regionális repülőterek fejlesztésére. Az összeg elosztásáról várhatóan nyárig döntés születik.

Odaítélt források

A Pécs-Pogány-i és a szegedi repülőtér fejlesztését szakmai szempontból - az országhatárhoz való közelségükön túl - gazdasági potenciáljuk is indokolja; a nyíregyházi gyakorlatilag elkészült, a támogatásra a befejező munkálatokhoz volt szükség. A debreceni regionális repülőtéren már a korábbi években is történtek nagyobb beruházások. A városi önkormányzat hozzájárulása azonban csak a karbantartásra, üzemeltetésre és minimális fejlesztésekre bizonyult elégségesnek, további tényleges fejlesztés csak központi költségvetési támogatással oldható meg.

Erre annál is inkább szükség van, mert a régió fejlődésére is domináns hatású, ha a térség - légi úton - rövidebb idő alatt megközelíthető. Az ukrán, román régiókkal, valamint a hazai repülőterekkel teremtett közvetlen légi közlekedési kapcsolat révén is elősegíthető a térség gazdasági fejlődése, javítható tőkevonzó képessége, és fejleszthető a turizmus, és hasznos a repülőtér kulturális és sportrendezvények, konferenciák megrendezése szempontjából is. A debreceni repülőtér és a kedvező közúti és vasúti infrastruktúra logisztikai szempontból is jól kiegészítik egymást. A beruházás járulékos eredménye pedig a munkahelyteremtés a vonzáskörzetben.

Debreceni távlatok

A korábbi fejlesztések eredményeképpen a debreceni repülőtér 2004. április 1-jétől nemzetközi kereskedelmi repülőtérként üzemel, a további beruházások révén pedig a repülőtér nagyméretű gépek fogadására is alkalmassá válhat.

Az előirányzott beruházások mértéke meghaladja az 1,1 milliárd forintot, amelyből 41 százalékot az önkormányzat, 59-et pedig - idén 373 millió, jövőre pedig 292 millió forint értékben - a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal finanszíroz. 2005-2006-ban többek között bővítik az utasforgalmi épületet, irányítótorony épül, modernizálják a fénytechnikát, a közműveket, kiszolgáló gépjárműveket vásárolnak, átalakítják a meglévő hangárokat a cargoforgalom kezelésére, parkoló épül, és lehetővé teszik logisztikai központok betelepedését.