Nemrég ünnepelte 15. születésnapját a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), melynek ismertsége azonban elhalványul az általa forgalmazott papírokból számított legismertebb index, a BUX hírneve mellett. A kilencvenes évek elején az élelmes befektetők - és a ráérő egyetemisták - komoly nyereségeket realizálhattak a tőzsdén, 1997 táján - kis túlzással - a sarki fűszeres is a BUX szárnyalásáról beszélt. Aztán egy évvel később már átkozták a tőzsdét mindazok, akik az orosz pénzügyi válság nyomán vesztették el tőkéjük jelentős részét - vagy éppen a sorozatban kitört brókerbotrányoknak köszönhetően. Annak ellenére, hogy azóta hosszú idő telt el, és ráadásul az utóbbi másfél év páratlan sikertörténet volt, már ami az árfolyamok emelkedését illeti, az utca embere túl kockázatosnak tartja a részvényekbe befektetést. Akárcsak a részvényalapokat.
Mégis mekkora kockázat?
Való igaz, a tőzsdén hatalmas vagyonokat lehet elveszíteni - igaz, nyerni is -, a kérdés csak az idő. A tőzsdei almanachok szerint ugyanis hosszú, legalább tízéves időtartamokat figyelembe véve a megfelelő részvényportfólióba befektetett pénz jóval magasabb hozamokat eredményez, mint a hasonló lejáratú kötvények, még akkor is, ha ez idő alatt ijesztő mélységekben járnak néha az árfolyamok. A kulcs mindössze az, hogy okosan, diverzifikáltan kell összeállítani a részvénycsomagot, hogy egy-egy cég esetleges összeomlása és értékpapírjának "lenullázódása" ne rántsa mélybe a teljes megtakarítást.
Nő a kockázatvállalás
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) a tagjai által kezelt alapok összvagyona szeptemberben ismét nőtt, bár némileg lassabb ütemben, mint az azt megelőző hónapban. A szervezet havi jelentése szerint a többlet 5,7 százalék, aminek eredményeként az állomány szeptember 30-án több mint 1876 milliárd forintot tett ki. A 100 milliárd forintos havi növekményből 80 milliárd az új befektetés, közel 20 milliárd pedig az alapok hozama volt. A hónap során három új alap indult, ezekkel összesen tehát szeptember végén 157-et kezeltek a Bamosz tagjai. A legnagyobb kategória, a kötvényalapok a harmadik negyedév mindhárom hónapjában gyorsabban nőtt (szeptemberben 7,2 százalékkal), mint a kockázatkerülő pénzpiaci alapok, és az új befektetések elsősorban a hosszú kötvényalapokba érkeztek, így a befektetők kockázatvállalási készsége valamelyest nőtt. A részvényalapok bővülése is gyorsabb a korábbiaknál, 10,7 százalék volt, tőkéjük a hó végére 151 milliárd forintra emelkedett, elsősorban a hazai konstrukcióknak köszönhetően. A múlt hónapban ismét mérséklődött az ingatlanalapok bővülése, 5,4 százalékos havi növekményük megint elmaradt az átlagtól. Egy új belépővel számuk 19-re nőtt, a hónap végén 268 milliárd forintos vagyonuk az összvagyon 14 százalékát tette ki.
A legtöbben azonban nem rendelkeznek sem elegendő információval a tőzsdei cégekről és folyamatokról, sem megfelelő alaptőkével, hogy minden fontos részvénypiacon jelen lehessenek. Az ő problémáikra nyújtanak megoldást a befektetési alapok, köztük a részvényalapok. Ezek a kisbefektetők megtakarításait összegyűjtik, és befektetik a különféle piacokon. A részvényalapok vagyonát természetesen szakemberek kezelik, akik igyekeznek az alapszabály által nyújtott kereteket kihasználva a legjobb hozamot elérni, ám így is előfordulhat, hogy az alap árfolyama a vételi szint alá kerül. Ennek egyrészt váratlan világpiaci okai is lehetnek - mint amilyen a dotkom-lufi kidurranása vagy a World Trade Center elleni támadás volt -, másrészt a vagyonkezelők is csak emberek, akik hibázhatnak. Ilyenkor sem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy hosszú távon a nagykönyvek szerint befektetésünk így is nyereséges lesz.Tisztától a kiegyensúlyozottig
A hazai piacon fellelhető alapok közül a legtöbb nem "tiszta", azaz nem egytípusú értékpapírba, illetve vagyontárgyba fektet. A legkedveltebbek mind a mai napig a főleg államkötvényből álló konstrukciók, manapság azonban egyre több befektetőt vonzanak a részvényt is tartalmazó alapok. (A klasszikus értelemben vett részvényalap portfóliója átlagosan több mint ötven százalék részvényt tartalmaz, ez azonban hosszabb távon, mondjuk, egy év alatt értendő. Rövid távon elképzelhető, hogy nulla százalék körülire csökken a részvénytartalom.)
A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően számtalan verzió megtalálható a palettán: a kötvénytúlsúlyos alapok, a kiegyensúlyozott alapok, a részvénytúlsúlyos alapok és a tiszta részvényalapok is. Ez utóbbiak egyik alfaja az indexkövető alap, amely nagyjából a fő tőzsdei mutatók mozgását követi, mivel összetétele "lemásolja" az indexeket meghatározó részvénykosarat. Az ínyencségek kedvelői válogathatnak még ingatlan-részvényalapok, illetve egyebekbe fektető alapok közül is.
Melyiket a sok közül?
A döntés nem könnyű, de néhány egyszerű kérdés tisztázása után nagyjából meghatározható, kinek melyik alap a legmegfelelőbb. A kockázatvállalási hajlandóság mellett a részvényalapok esetében a legfontosabb kérdés a már említett időtényező. Egy pénzpiaci alapnak, amely rövid lejáratú kötvényekbe fektet, jól behatárolható a hozama, a részvények esetében azonban sokkal nagyobb a hozamingadozás kockázata rövid távon.
Azok, akik rendelkeznek annyi tőkével, hogy egy esetleges tőzsdei bessz esetén benntarthassák a pénzüket az alapban, jobb idők eljövetelében reménykedve, nyugodtan válasszanak valamely részvénybefektetésekben bővelkedő alapot. Akiknél lehet, hogy rövid távon szükség lesz a pénzre, de vállalnak egy kis kockázatot az elérhető plusz kedvéért, azok inkább az alacsonyabb részvénytartalmú befektetések közül válogassanak. Azt az alapvető szabályt pedig mindenkinek észben kell tartania, mely minden hozamtáblázaton szerepel: "a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve". Vagyis senki ne vásároljon tiszta részvényalapot csak azért, mert az egy év alatt 50 százalékos hozamot ért el, hisz ki tudja, mit hoz a holnap.
Népszerűsít a BÉT
Novembertől a tőkepiacot és a részvénybefektetést népszerűsítő imázskampányt indít a Budapesti Értéktőzsde. Az akció célja, hogy növeljék a részvénypiac ismertségét és elfogadottságát a lakosság és a vállalatok körében. A BÉT felmérése szerint a rendszerváltást követően megjelent modern pénzügyi megtakarítási formákat az emberek többsége gyanakodva szemléli, és nem bízik bennük, ami természetesen a tőzsdére is igaz. A 18-60 év közötti lakosság kétharmada teljes mértékben elutasítja a tőzsdézést, részvényvásárlást, sőt fővárosi úri huncutságnak vagy kaszinónak tekinti, ahol mesés vagyonok cserélnek gazdát, vagy simlis brókerek tüntetik el a gyanútlan emberek nehezen megkeresett pénzét. Ismeretlennek és idegennek találják ezt a világot, túl magasnak értékelik a kockázatot - a korábban tőzsdézők közül sokan megégették magukat az átmeneti válsághelyzetekben -, befektetéseikben rövid távon gondolkodnak. Sokan vannak, akik szerint csak nagy összeggel van értelme elkezdeni a tőzsdézést, ám ha 100 milliós összeghez jutnának, például a lottón, akkor is inkább a bankbetétet, illetve az ingatlanbefektetést választanák. A - jellemzően kismértékben - elfogadók között felülreprezentáltak a férfiak, a fiatalabb korosztályok tagjai és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
A részvénybefektetések népszerűsítése mellett a BÉT fontos célja a megtakarítások volumenének, a megtakarító háztartások arányának növelése, valamint az öngondoskodás eszméjének hirdetése. A középvállalatok tulajdonosait, pénzügyi vezetőit is meg kívánja győzni cégük tőzsdei bevezetésének előnyeiről, hasznáról és a tőkepiaci forrásbevonás fontosságáról, hogy az ne egzotikum, hanem reális, vonzó és követendő alternatíva legyen
