Bővülő felügyeleti jogok, régi-új szerepben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), szigorúbb szabályok a befektetési szövetkezetekre, nagyobb verseny a biztosítók piacán – számos jogszabály-módosítást tárgyal jelenleg az Országgyűlés. Valamennyi az uniós csatlakozással járó jogharmonizáció része, de nem árt, ha eközben saját fogyatékosságainktól is megszabadulunk.

Ellenőrzött magánszemélyek

Jó néhány pénzügyi tárgyú törvény módosítása fekszik jelenleg az Országgyűlés előtt, amelyek többsége egyszer már januárban is módosult, de nem elegendően. Ezek közé tartozik a hitelintézeti, a tőkepiaci és a Magyar Fejlesztési Bankról szóló jogszabály, az agyontoldozott biztosítási törvény helyett viszont újat alkotnak a képviselők. Rövidesen törvény rendelkezik a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről is.

Az általánosságban is elmondható, hogy a magyar piac tovább liberalizálódik: a külföldi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók a jelenleginél kedvezőbb, egyszerűbb feltételek mellett indulhatnak harcba a magyar fogyasztók kegyeiért. Igaz ez persze fordítva is: a magyar cégek is könnyebben szerezhetnek a jövőben más tagállamokban ügyfeleket.

A pénzügyi szférában működő vállalkozások ügyfeleinek érdekében növekszik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ellenőrzési hatásköre a pénzügyi holdingokhoz tartozó társaságok fölött: az összevont alapú szabályozás szerint a felügyelet azokat a cégeket, magánszemélyeket is vizsgálhatná, amelyeknek, illetve akiknek az egyes pénzügyi vállalkozásokban bizonyos tulajdoni hányaduk van, vagy ezekben a cégekben bizonyos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy másik pénzügyi vállalkozás. Ennek az a célja, hogy az egymással összefüggő vállalkozások között kockázatokat ne lehessen a felügyelet elől elrejteni.

Lényegében alig száradt meg a tinta a hitelintézeti törvény módosításán, újabb változások elfogadását kéri a kormány. Több érdemi javaslatról van szó azon túl, hogy, mint már említettük, újraszabályozzák a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét; ezenkívül beépítenek a törvénybe egy új, a hitelintézetek felszámolására vonatkozó irányelvet, és az uniós joganyag folyamatos átvilágítása miatt több pontosító, kiegészítő módosítás is lesz.

Újabb elképzelések az MFB-ről

A tőkepiaci törvény módosítása is tartalmazza a befektetési vállalkozásokra vonatkozó összevont alapú felügyeletet, és a befektetési alapokról szóló fejezet módosításával két új uniós irányelvet harmonizál. Így lehetővé válik, hogy az alapkezelők az EU valamennyi tagállamában egységes feltételekkel tevékenykedjenek. A törvénymódosítás meghatározza az európai befektetésialap-kezelőre vonatkozó követelményeket, s részletesebb feltételrendszert határoz meg az európai befektetési alapba tehető pénzpiaci eszközökre, származtatott eszközökre és kollektív befektetési értékpapírokra. Az európai befektetési alap jegyei az EU-ban szabadon értékesíthetők.

A bankok és a befektetési vállalkozások egymás közötti átutalásaikat elszámolási rendszereken keresztül bonyolítják, s ezek jelentős részében csak a nettó összeget veszik figyelembe. A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszereket a törvény úgy igyekszik erősíteni, hogy szabályozza, mikor végleges a teljesítés.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény újabb módosítása jelzi: változott a kormány bankkal kapcsolatos elképzelése. A bank a jövőben lényegében kockázatitőke-társaságként, kisebbségi részesedést vásárolva, tulajdonostársként is beszállhat ígéretes vállalkozásokba. De fejlesztési bankként elsődleges feladata: részvétel a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben. Megerősíti a törvény, hogy az MFB nem profitorientált, nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, azonban nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől.

Lakáshitel, határok nélkül

Változnak a lakás-takarékpénztárról szóló törvény rendelkezései is, hogy az EU-ban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása megvalósulhasson. Így az uniós csatlakozás napjától lakás-takarékpénztári szerződést nemcsak devizabelföldi, hanem bármely természetes személy köthet. A betét és az arra jóváírt kamat, illetve a kapcsolódó lakáskölcsön pedig Magyarországon kívüli lakás vásárlására is felhasználható. Az ilyenkor szokásos állami támogatást azonban csak a belföldi lakásszerzésre lehet felhasználni, de nemcsak a belföldiek vehetik igénybe, hanem Magyarországon munkát vállaló, másik EU-tagállamból érkező külföldiek is.

A jogalkotó igyekszik keretek közé szorítani az utóbbi időben igencsak elszaporodott befektetési szövetkezetek tevékenységét. Ezek ugyanis hirdetéseikben magas hozamot ígérve gyűjtenek tagi kölcsönöket, miközben jelenleg nem vonatkozik rájuk semmilyen ügyfélvédelmi szabály. Az ügyfelek védelme érdekében a szövetkezeti törvény rögzíti majd, hogy tilos a tagokat nyilvános felhívással toborozni, reklámozni az ígért hozamot, illetve a szövetkezetnek tilos tagi kölcsönt igénybe venni.

Szigorúbb biztosítási szabályok

A hatályos biztosítási törvény helyett új törvényt alkotnak. Ez egyrészt átveszi a közösségi jogszabályokat, másrészt megteremti az összhangot az időközben módosult egyéb jogszabályokkal, s igyekszik kiküszöbölni a jogalkalmazás során korábban feltárt problémákat. Az ügyfelek védelme érdekében szigorúan szabályozza, hogy a biztosítóknak számukra mikor és milyen tájékoztatást kell adniuk.

A hazai biztosítóknak az a véleménye, hogy a változtatások miatt versenyhátrányba kerülhetnek, mert a készülő előírások jóval szigorúbbak az uniós szabályoknál. (Ilyen például, hogy életbiztosítás kötésekor részletes írásbeli igényfelmérést és termékismertetőt kell átadni az ügyfélnek, aki ráadásul a már megkötött szerződést harminc napon belül felmondhatja.) Ráadásul a magyar felügyelet beavatkozási lehetőségei is messze meghaladják az uniós társakét. Tehát annak ellenére, hogy az egységes belső piacon az egy engedély elve érvényesül (vagyis bármely tagállamban kiadott biztosítási tevékenységre szóló engedély az egész unióra érvényes), mégsem jár jól az, aki Magyarországon van bejegyezve, hiszen a biztosító működését továbbra is a székhely szerinti tagállam felügyelete ellenőrzi, amely tehát a mienknél lazább. Igaz, ha a határon átnyúló szolgáltatás keretében a biztosító jogszabályba ütköző módon dolgozik, akkor már az adott tagország felügyelete is intézkedhet ellene.

Az unión belüli mozgásszabadság azt is jelenti, hogy egy belföldi biztosító a meglévő biztosítási állományát akár egy másik tagállam biztosítójára is átruházhatja, tehát a hazai intézetek a csatlakozás után a többi tagállamban is befektethetik pénzeszközeiket. Azt csak remélni lehet, hogy továbbra is szerepet vállalnak a magyar állampapírok vásárlásában.