Az Európai Unió országai és ily módon összességében maga a közösség egyre inkább megérzi a pénzügyi krízis hatásait. Elemzők úgy vélik, a világgazdaság a '30-as évekbeli nagy gazdasági válság óta először került ilyen drámai helyzetbe. A recesszió hatására Európában csökken a termelés, és növekszik a munkanélküliség. 2008. novemberben az unió munkanélküliségi rátája már elérte a 7,8 százalékot, az éves infláció pedig 2,8 százalékra csökkent az Eurostat jelentése szerint. Az egyes országok kormányai lehetőségeikhez mérten igyekeznek mindent elkövetni, hogy csökkentsék a negatívumokat, egységes megoldáscsomag nem létezhet, hisz minden ország helyzete mást kíván, és mást tesz lehetővé.

November végén Brüsszelben José Manuel Barroso, a bizottság elnöke a vártnál nagyobb, 200 milliárd eurós - az uniós GDP 1,5 százalékának megfelelő - gazdaságélénkítési csomagot jelentett be. Ebből 30 milliárdot áll az unió, 170 milliárdot pedig a 27 tagállamnak kell - erejéhez mérten - biztosítani, átmeneti költségvetési élénkítések révén. A bizottság azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a 27-ek összehangolt, azonos irányú fellépésében látja az uniót fenyegető termelési válság elkerülésének lehetőségét, ám a gyakorlati megvalósításban ahány ország, annyi út lehetséges. Sőt, Barroso a csomag bejelentése kapcsán mondott beszédében kiemelte: tévedés lenne, ha a tagállamoktól azonos megoldásokat várnánk. Szerinte a közös célok és a megoldási terv megvalósítása "pontosan annak a tesztje lesz majd, hogy hogyan képzeljük el Európát", hangsúlyozta december 3-án az EP-képviselők brüsszeli plenáris ülésén.

A bizottság tehát irányokat és célokat jelölt ki, akár annak az árán is, hogy egy országban átmenetileg sérül a stabilitási paktum költségvetési hiányra vonatkozó eleme. Egy televízió-műsorban Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyekért felelős biztosa kiemelte, hogy a bizottság most biztosan nem indít túlzottdeficit-eljárást, ha egy ország a válság elhárítására hozott intézkedések következtében átmenetileg és kismértékben túllépi a 3 százalékos költségvetésihiány-plafont.

A 200 milliárd eurós csomag feladata, hogy elsősorban a leginkább érintett iparágak - nevezetesen az autógyártás, valamint az építőipar - cégeinek segítsen adó- és járulékkedvezmények révén. A bizottság egyértelművé tette azt is, hogy a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését, valamint az intelligens - például az energiahatékonyság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás terén megvalósuló kutatási-fejlesztési - beruházásokat érdemes ösztönözni.

Javaslatot dolgoztak ki továbbá a 2007-ben létrehozott Európai Globalizációs Alap kedvezményezetti körének kiterjesztésére, megkönnyítve a válság hatására munkanélkülivé váltak álláskeresését. Az indítvány értelmében a tagállamok a jövőben már 500 elbocsátott munkavállaló esetén is jogosultak lennének két éven keresztül a segélyre, amelyet az unió nem csupán a világkereskedelmi, hanem az egyéb gazdasági problémák nyomán végrehajtott leépítésekkor is adna.

Az unió tehát minden országa számára biztosít eszközöket és forrásokat, ténylegesen azonban az egyes államok fiskális és monetáris politikáján - no és persze az adott gazdaság fejlettségén - múlik, hogy mennyi idő alatt és milyen intézkedések segítségével tud kilábalni a recesszióból. Az országok mindegyike a vállalkozások ösztönzését, a munkahelyek megtartását, a fogyasztás serkentését célozza, a hozott intézkedések azonban eltérőek.

Kockázatos áfapolitika

Nagy-Britanniában például a kormány által bejelentett 25,6 milliárd fontos gazdaságélénkítő csomag egyik eleme, hogy december elsejével az áfakulcsot az EU által engedélyezett minimális szinten, 15 százalékban határozták meg. A 2,5 százalékpontos csökkentés ideiglenes, a tervek szerint 2010. január elsejével visszaáll az eredeti állapot. A sokak szerint kockázatos lépés addig is 12,5 milliárd fonttal csökkenti a brit költségvetést.

Kérdés, hogy a vásárlás élénkítése céljából a fogyasztói árak csökkenését ösztönző intézkedés valóban hatásos lesz-e, hiszen például akkor, amikor a magyar áfakulcs 25-ről 20 százalékra változott, a statisztikák nem tükröztek keresletnövekedést. Egy ilyen mértékű adócsökkenést a kereskedő sok esetben magánál tart, vélekednek sokan, és ezt igazolja a hazai gyakorlat is.

Az áfacsökkentésről amúgy megoszlanak a vélemények, az Európai Bizottság szerint a legnagyobb problémája az, hogy túl általános. Az EU szerint a kedvezményes áfakulcs célzott kiterjesztése támogathatóbb, mondta el a már említett műsorban a magyar biztos.

A szigetország kormányzata más adókönnyítéseket is bevezetett, elsősorban a nehéz helyzetbe került kisvállalkozások és az alacsony jövedelműek számára. A megnövekedett kiadások pótlásaként pedig a jobban keresők terheit növelte. 2010, illetve 2011 áprilisától a személyi adójóváírás megszüntetésére és egy magasabb adósáv bevezetésére is számíthatnak az Egyesült Királyság lakói.

Politikai érdek vagy gazdasági szükséglet

Németország és Franciaország vezetői tavaly úgy vélték, számukra nem megfelelő út az adócsökkentés, a The Wall Street Journal január 5-én megjelent cikke viszont már arról számol be, hogy Angela Merkel novemberben bejelentett 31 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagja nem lesz elegendő ahhoz, hogy a világgazdaság hanyatlása következtében kieső exportbevételeket pótolni tudják. Az eredetileg tervezett mentőöv elsősorban az utak, iskolák és állami munkahelyek terén végzett beruházásokra fokuszált, de az új év első munkanapján a koalíciós kormányzat már újabb, a korábbinál ambiciózusabb, az elkövetkező két évben akár a német GDP 2 százalékát is elérő, 50 milliárd eurós fiskális ösztönzőkről - infrastruktúra-beruházásokról, adócsökkentésről és a német ipar célzott megsegítéséről - tárgyalt a belső kereslet élénkítése érdekében.

Az egyik lehetséges megoldás - ezt támogatnák a kereszténydemokraták és szövetségesük, a Keresztény Szociális Unió - a jövedelmi adók csökkentése lehet, ezzel azonban a szociáldemokraták nem értenek egyet, mondván, nem kerülnének jobb helyzetbe az alacsony jövedelmű háztartások. Számukra inkább a havi járulékok - egészségügyi, nyugdíj- és munkanélküliségi biztosítás - leszállítása lenne elfogadható, miközben az évi 125 ezer eurót meghaladó jövedelműek körében növelnék a jövedelemadót. Az álláspontokat valószínűleg befolyásolja az is, hogy a koalíció mindkét tagja olyan csomagot látna szívesen, amely saját szavazóinak kedvez, miután Németországban szeptemberben választások lesznek. Merkel érdeke pedig elsősorban a mielőbbi megegyezés legnagyobb rivális pártjával, hogy Németország elkerülje a gazdasági válságot és a munkanélküliségi ráta egekbe szökését.

Miután Németország nem küzd az Angliát, Spanyolországot és még más európai államokat is jellemző lakossági- és fogyasztásihitel-buborékhoz hasonló jelenséggel, és a közfinanszírozás is relatíve erős, sok elemző úgy látja, adott a lehetősége annak, hogy a magasabb állami költések és az adók leszállítása révén növelje a belső keresletet, és ily módon ismét az európai gazdaság motorjává váljék. Magyarország kilábalása érdekében például ez döntő lehet, hiszen a hazai termékek legnagyobb felvevőpiaca éppen Németország.