– Magyarországon jelenleg nyolcszázezer bejegyzett vállalkozás van, amelyeket fel kell készíteni az európai uniós csatlakozásra – kezdi Gérnyi Gábor. – Ha e vállalkozások közül csak öt-hatszázezer működik is valójában, a feladat akkor is hatalmas. Összehasonlításképpen: Ausztria csatlakozásakor ott kétszázötven-kétszázhatvanezer működő vállalkozás volt. Budapestre vagy a megyeszékhelyekre nem hívhatjuk a vállalkozókat, mert általában sem idejük, sem energiájuk nincs arra, hogy konferenciákra járjanak. Ezzel a százötven kistérségi központot érintő körúttal tehát olyan vállalkozói körhöz jutunk el, amelyet eddig nem tudtunk elérni. A program célja, hogy a vállalkozók tisztában legyenek az uniós csatlakozással megnyíló lehetőségeikkel és mozgásterükkel. Erre szükség is van, mert a visszajelzések alapján a rendezvényeinket látogató vállalkozók nyolcvan százaléka nem volt korábban hasonló szemináriumon.

– Ennek tükrében a rendezvénysorozat kissé elkésettnek tűnhet…

– Ezelőtt két évvel valószínűleg hiába tartottunk volna ilyen rendezvényeket, mert akkor még távolinak tűnt az unió. A csatlakozási dátum közelsége miatt a vállalkozók azonban most már belső késztetést éreznek, hogy informálódjanak a saját jövőjükről.

– Minden kistérségi vállalkozó ugyanazokat az előadásokat hallhatja az ország minden pontján?

– Mind a százötven kistérség vállalkozói és gazdasági struktúráját előre elemeztük, és a szerint alakítottuk ki a vidékre jellemző előadásokat. Például – Magyarország adottságaiból következően – „szántóföldi növénytermesztés” című előadást sok helyen tartunk, de közúti fuvarozással kapcsolatosakat inkább csak a határok menti kistérségekben. Mindig egy, az európai uniós fejlesztésekről, a Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló rövidebb blokkal kezdünk; ebben elmondjuk, hogy a csatlakozással milyen pályázható pénzügyi források nyílhatnak meg. Szólunk az új Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Terv pályázatairól és egyéb aktuális támogatási lehetőségekről. Ám a napi programnak ez a kisebbik része. A nagyobbik a szakmaspecifikus előadásoké és még inkább a konkrét kérdéseké. Előadóink a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának munkatársai, az agrárkamarában vagy a szakmai szövetségekben, termelői tanácsokban dolgoznak, így minden kérdésre felkészülve tudnak válaszolni.

– Egyes vélemények szerint a népszavazásra buzdító kampányban az információk túl általánosak voltak. Önök milyen kérdésekkel szembesülnek?

– A személyes kapcsolat lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozók a legkonkrétabb kérdéseiket is feltegyék; ilyen szempontból a kampányban elhangzó kérdések és válaszok valóban felszínesnek tűnhettek. De ezen a körúton mi nem kampányolunk, hanem tájékoztatunk. Rendezvényeinken már a szakmai előadásokon is konkrétumok hangzanak el: egy bizonyos növény termesztése esetén milyen támogatások igényelhetők, mekkora a támogatás mértéke hektáronként; a bolti kiskereskedelemmel kapcsolatosan milyen fogyasztóvédelmi előírások érvényesek az EU-ban, hogyan kell ügyelni az élelmiszerek szavatossági idejére; egy közúti fuvarozónak milyen lehetőségei, esélyei vannak a régi IFA-ja üzemben tartásához. Ezek nagyon gyakorlatias kérdések, de ennek a körútnak pontosan az a célja, hogy a vállalkozók gyakorlatiasan gondolkodjanak az unióról, és választ kapjanak kérdéseikre.

– Hogyan tudják majd fenntartani a kis- és középvállalkozásokkal most kialakult kapcsolatot?

– A programsorozat egy hosszabb folyamat egyik szakasza: az előkészítő fázisban a kamara meghirdeti a tagsága körében a soron következő előadásokat. A jelentkezőknek a kamara információs anyagokat küld ki, köztük az Iránytű című kiadványunkat, amely az EU alapfogalmait tisztázza, és egy úgynevezett vállalkozói tükröt. Ennek kitöltésével képet kaphatnak arról, hogy ők maguk mennyire felkészültek az Európai Unióra a szervezettség, az irányultság, az üzleti kapcsolatok szempontjából. Ezt követi a kistérségek meglátogatása, az előadások és a beszélgetések. A harmadik fázis, a kapcsolattartás leginkább a kamarákra hárul, amelyeket többek között azért is sikerült megnyerni erre az országjáró körútra, mert így a tagságuk mellett több új vállalkozóhoz jutnak el. Az előadásokon részt vevők jelezései szerint a velük kapcsolatban álló vállalkozókat is érdekelhetik azok az információk, amelyeket ők ott aznap megkaptak. Így aztán körvonalazódik a terv, amely alapján a százötven kistérséget érintő első körutunk után a következőben mind az eddigi témákkal, mind új információk közlésének szándékával újra felkeressük a kistérségeket.