A stressz felfedezése, illetve pontos megfogalmazása a Montrealban kutató Selye János nevéhez fűződik, és nem más, mint a test válaszreakciója valamilyen szokatlan, váratlan, meglepetésszerű, veszélyesnek ítélt helyzetre. A test ilyenkor készültségi állapottal válaszol, hogy szükség esetén azonnal védekezhessen, vagy menekülhessen. A stressz következtében végbemenő lelki és fizikai változások - maga a felkészülés, a menekülés, majd a megnyugvás - eredendően mind a túlélést segítik.
A jó és a rossz
Meg kell különböztetni a „pozitív" és „negatív" stressz fogalmát. Az előbbi serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában, és utána a szervezet rövid időn belül visszatér a normális szintre. Ezzel szemben az utóbbi inkább lelki folyamatokon nyugszik, és általában nem konkrét esemény, inkább egy élethelyzet idézi elő.
A káros, más néven distressz kialakulásában szerepet játszhat többek között a fokozott felelősség, a munkaterhelés, a teljesítménykényszer vagy a kiszámíthatatlanság. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek megjelenéséhez vezetnek, amelyek a kézremegéstől, verejtékezéstől az elégedetlenségen, kiégésen, kontroll- és önbizalomvesztésen át az állandó késztetettségig, nyugtalanságig, izgalomig a legváltozatosabbak lehetnek. A hosszú távú stresszes állapot következtében a szervezet nem képes visszaállni eredeti nyugalmi állapotába, ami olyan súlyos következményeket okozat, mint a depresszió vagy akár a szívroham. A stresszes élethelyzet kialakulásáért a családi problémák mellett jelentős részben a munka és a munkahely felelős, különösen pedig most, a gazdasági válság miatt az ezen a területen megnövekedett bizonytalanság.
Ma a munkahelyi stressz az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági probléma Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és az elveszített munkanapok 50-60 százaléka a stressznek tudható be. Ez jelentős kiadásokkal terheli meg az egészségügyet, és csökkenti a gazdasági teljesítményt. Az érintettek száma ráadásul folyamatosan növekszik. A dolgozói létszám csökkentése, a tevékenységek kihelyezése, a rugalmasság megkövetelése, a határozott idejű szerződések egyre gyakoribbá válása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének nehézségei mind hatással vannak a munkavállalókra - a terheket pedig megsokszorozta a gazdasági válság.
Túlpörgés
A közhelyességig sokat emlegetett felgyorsult világ nemcsak azt jelenti, hogy egységi idő alatt sokkal több stressz éri az embereket, hanem azt is, hogy egy-egy traumatikus helyzet feldolgozására a korábbinál lényegesen kevesebb idő jut. A szinte percre betáblázott napirendbe nem férnek bele a megnyugváshoz szükséges „hagyományos" tevékenységek. A korábban a stressz kezelésére javallott általánosságok, mint hogy szükség van egy nagy alvásra, vagy hogy töltsünk több időt a családunk körében, esetleg vegyünk egy kutyát, és sétáltassuk sokat, ma az esetek nagy részében megvalósíthatatlannak, illetve kevésnek bizonyulnak. A fokozott munkahelyi stressz ráadásul lehetetlenné teszi, hogy a problémák munkaidőn kívül feledésbe merüljenek, így a pihenésre szánt idő sem nyújt hatásos kikapcsolódást.
A folyamatosan „pörgő" szervezet nem tud regenerálódni, aminek egyenes következménye az élet minden területén jelentkező teljesítményromlás, illetve később szív- és érrendszeri betegségek kialakulása. A „burnout", vagyis a teljes kiégés mára orvosi kategóriává vált. A kiégésszindrómás beteg elfásul, közönyös, érdektelen a munkájával és környezetével, fáradékony, gyakran beteg, és a kilátástalanság érzésével küzd. Kezeléséhez orvosi segítséget ajánlanak a szakemberek, de érdemesebb már a kóros állapot kialakulása előtt lépéseket tenni a stressz negatív hatásainak csökkentése érdekében.
A stressz mérséklésére kínált megoldások többségükben azonban a pillanatnyi feszültség csökkentését tűzik ki célul, vagy a negatív hatásokat igyekeznek mérsékelni. Azoknak, akik nehezen veszik rá magukat másra, pirulák garmadáját kínálja a piac, amelyek erősítik, amit kell, lazítanak, ha arra van szükség, méregtelenítenek, és számos csodát ígérnek - bár hasznuk kétséges, amennyiben nem társul hozzájuk az életmód megváltoztatása is. Gyógyszerek hoznak néhány órás megkönnyebbülést, étrend-kiegészítők erősítik a szervezetet, hogy tovább ellenálljon a túlzott és egészségtelen megterhelésnek.
A negatív hatások csökkentése mellett azonban oki kezelésre lenne szükség, aminek segítségével nem más emberektől, eszközöktől vagy készítményektől függ a boldogság.
Lelki tréning
Szakemberek szerint a belső feszültség eredményes leküzdéséhez pozitív énkép, valós eredményeken nyugvó önbizalom, valamint a változtatni tudás és merés képessége egyaránt fontos alap. Elsősorban tehát a lelket kell kezelésbe venni. Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) munkatársának kutatása szerint már az is könnyíti a stressz feldolgozását, ha a beteg beszél az érzelmeiről. Az érzelmek szavakká formálásával ugyanis az érzelmi önkontrollért felelős agyi terület is működésbe lép, ami pedig szabályozza a szorongást.
De léteznek ennél szervezettebb megoldások is. Az egyik nagy újdonság az úgynevezett „coping", vagyis a megküzdés technikája. A szolgáltatás keretében stresszmérésnek vetik alá az ügyfelet, majd egy interjún azt is kiderítik, hogy milyen módon birkózik meg vele. A résztvevő egyéni konzultáción, a visszajelzések és javaslatok alapján indul el a stresszkezelés útján, amit a későbbiekben további egyéni coaching is követhet. Mindemellett részt lehet venni „antistressz" csoportban is - számos kutatás bizonyítja, hogy a csoportos gyakorlás és az egymástól való tanulás igen hatásos stresszkezelő eszköz lehet.
Mára klasszikus módszernek számít az autogén tréning, az egyik legtöbbet kutatott relaxációs módszer. Az ősi és igen népszerű meditációhoz hasonlóan az elsajátítás után önállóan, szakember segítsége nélkül is végezhető. Rendszeres, tréningszerű gyakorlatról van szó, amelynek során a teljes ellazultság szomatikus és pszichés állapota érhető el. Ebben az állapotban az elme befolyásolni képes a test önregulációs rendszerét, amely többek között a keringést, légzést, szívritmust kontrollálja. Az autogén tréning azáltal teszi lehetővé a stressz kontrollálását, hogy megtanítjuk autonóm idegrendszerünket ellazítani.
A kiragadott nagyhatású példák mellett az elérhető egyéni és csoportos tréningek száma szinte végtelen, a konfliktuskezeléstől az önbizalom erősítéséig mindenre kínálnak programot.
Egy kicsi mozgás
Minden stresszel foglalkozó orvos és kutató egyetért abban, hogy a mozgás és a kontrollált légzés hatékony módszer a stressz csökkentésére. A szakértők legalább napi fél óra mozgást javasolnak, ami lehet akár egy kellemes séta is. A mai ember viszont mindent a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban és legprofesszionálisabban szeretne elérni, jön tehát az edzőterem, illetve a test és lélek szempontjából egyaránt nagyon hatékony - viszont szintén borsos áron kínált - jóga. A mindennapos fogalommá váló wellness mellett - van kezelés, üdülés és sok más opció - a legújabban selfness programokat kínálnak a hotelek és szalonok. A wellness nyújtotta passzív kikapcsolódás helyett a selfness a személyiség fejlesztésére fókuszál. Része az egészséges táplálkozás és mozgás, a munka és magánélet egyensúlyának kialakítása, a döntéshozás képessége és az ezekhez szükséges kompetenciák elsajátítása - ily módon az oki kezelést nyújtó lehetőségek közé sorolható.
A hatalmasra növekvő stresszpiacon a feszültség levezetésére szánt legkreatívabb megoldások is elérhetők a fizető közönség számára. Finnországban például évről évre megrendezik a mobiltelefon-dobáló világbajnokságot, tartanak Párnacsata Világnapot, de van lehetőség befizetett tortadobálásra is. Japánban pedig van néhány speciális kamion, amelyben a belépődíj befizetése után egy szabadon választott porcelántárgyat csaphat a falhoz a kedves vendég. Az egyszerű pirulakapkodástól a hatalmas felszerelést igénylő és különlegesen extrém nyilvános rombolásig terjedő piac olyan ütemben növekszik, hogy rajta pillanatnyilag tulajdonképpen mindenki megélhet.
