Válságleckék

Tavaly nyáron még bizakodtunk, hogy az Amerikából indult hitelválság a világot jellemző pénzügyi integráció ellenére sem egyformán érint majd minden országot, s a reálgazdaság sem sínyli meg túlzottan a következményeit. Ősszel már látszott: nagy a baj, és Magyarország különösen sérülékeny. A hitelválság mindenhol megmutatta magát, nemzetgazdasági szinten éppúgy megjelent, mint a vállalati szférában vagy az egyes emberek, családok életében.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A hitelválság felületi szintje, hogy bizonyos hitelek bedőlnek. De van egy sokkal mélyebb szintje is: az, hogy nincs hitel, a rendszer képtelen előállítani azt a mennyiségű és szerkezetű hitelt, amire a reálszféra működéséhez szükség lenne. Így a vállalkozások nem azért nem képesek termelni, szolgáltatni, mert a termékükre nincs kereslet - bár ez is bekövetkezik -, hanem azért, mert a termeléshez szükséges pénzügyi forrásokat a rendszer nem képes előállítani - foglalta össze a mostani válság lényegét és különbözőségét a túltermelési válságtól Róna Péter közgazdász 2008 novemberében a Piac & Profitnak nyilatkozva. Azt is leszögezte: sajnos, nagyon sok értékes, egyébként hiteles, életrevaló vállalat komoly bajba fog kerülni, és esetleg be is dől.

Ekkor már itthon is mindenki előtt világossá vált: rég nem arról van szó, hogy messze a tengerentúlon kell megfizetniük az embereknek, cégeknek a hibás kamatpolitika és az egyszerre könnyelmű és vakmerő hitelezési gyakorlat árát. Még csak nem is arról, hogy azok a nem amerikai társaságok, amelyek - különböző pénzügyi termékek, derivatívák vásárlásával - maguk is részesei lettek ennek a gyakorlatnak, szintén nem vonhatják ki magukat a következmények alól. Ez valódi világválság, amit nem véletlenül jellemeztek a szakemberek cunamiként: gyorsan és kíméletlenül söpört végig a világon, nyomában romok, embert, céget, országot egyaránt érint, és vannak utórezgései is, vagyis nem tudni, mikor van, lesz igazán nyugalom a nyomában.

Ördögi kör

A pénzügyi válság ugyan gyorsabban lecsengett a vártnál, viszont minden előzetes kalkulációnál rosszabb a hatása a reálgazdaságra, a recesszió mélyebb, a fejlett piacok visszaesésének tovagyűrűző hatása pedig erősebb a korábban vártnál - így értékelte a helyzetet lapunkban Békesi László tavaly év végén, s az azóta eltelt idő őt igazolta. Magyarországot ráadásul speciális helyzetben érte a krízis: a lakosság és a cégek is devizában adósodtak el, nincs mód fiskális élénkítésre, a keresletélénkítés sem lehetséges, forrás sincs. A volt pénzügyminiszter véleménye is az volt, hogy a forrásszűkét a vállalatok sínylik meg igazán: csökken a külkereskedelmi megrendelések állománya, a hazai piac drámaian szűkül, a magas alapkamat pedig lehetetlenné teszi a hitelezést.

Valóban, a hazai hitelezés - bár vannak kormányzati erőfeszítések a fellendítése érdekében - szinte teljesen leállt. A közbeszédben a gyengülő forintárfolyam meg a jelentősen megnőtt kockázati felár következtében megugrott kamatok miatt megdrágult devizahitelekről és a korábban fölvett kölcsönök tetemesen megemelkedett törlesztőrészleteiről esik a legtöbb szó. De a forinthitelek is rettentően drágák, a forint-törlesztőrészletek is jelentősen megnőttek, elsősorban a magas jegybanki alapkamat és persze a válság kiváltotta kockázatnövekedés miatt, de azért is, mert a forrásszerzés érdekében a bankok jelentősen emelték a betéti kamatokat.

Ördögi kört vázolt fel Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója lapunkban kifejtett tavaszi helyzetelemzésében. A jegybank csapdában van: magasan tartja a kamatszintet, hogy a külföldi tőke maradványait ne vigyék ki, emiatt továbbra is mindenki devizahitelt akar. A kereskedelmi bankok devizahitelt nem tudnak adni, mert nem tudják megújítani a likviditásukat, a forintlikviditásukat pedig benntartják a jegybankban, hiszen válságban semmilyen cég nem bír el tizenöt-tizenhét százalékos hitelkamatot. Ergó: forinthitelt nem lehet, devizahitelt meg nem tudnak adni a vállalkozásoknak. Emellett a kockázatok mérlegelése is nehéz, mert nem nagyon tudják, mi fog történni a gazdaságban, ki hitelezhető, ki nem, és, mint válságban mindig, romlik a bankok portfóliója is. A gazdaság pedig áll. A vállalkozásokat viszont valamilyen módon finanszírozni kell.

Bankok megregulázása?
A bankok egyoldalú szerződésmódosításairól, az adósok által fizetendő törlesztőrészletek kialakításáról és a kkv-knak adható államilag támogatott, kedvezményes hitelek (erről lásd a Piac & Profit 2009/4. és 5. számát) nyújtásának meggyorsításáról is tárgyalt a kormány július közepén a bankszektor képviselőivel. A tárgyalás résztvevői megállapodtak abban, hogy az idén márciusban az egyoldalú szerződésmódosítások ellen hozott, augusztusban hatályba lépő – a bankok által betarthatatlannak tartott – törvényt augusztus végéig egyszerűsítik, ezenkívül a kormány, a Magyar Bankszövetség és az általa képviselt bankok, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – amelyet a kormány teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel ruház fel – és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részvételével a részleteket is szabályozó magatartáskódexet dolgoznak ki.
Azokat, akik – egyébként önként – vállalják a kódex előírásait, ha nem tartják be, a PSZÁF szankciókkal sújthatja. A szabályozás rendezéséig moratóriumot hirdettek: a bankok szeptember végéig nem módosíthatják egyoldalúan az ügyfeleik szerződését, legfeljebb rendkívüli esetben, akkor is a PSZÁF hozzájárulásával. A kkv-k finanszírozásának gyorsítása érdekében a kormány szakbizottságot hozott létre a bankszövetséggel, amely áttekinti, milyen lépésekre van szükség az eredmény érdekében.

Külön sírunk, külön nevetünk?

A hitelpiac kiszáradásának fő okai között említett bizalomvesztés következménye a bankok túlzott óvatossága, a szélsőséges kockázatminimalizálás - ha nem adnak pénzt, nem bukhatnak bele -, de abban, hogy a cégek nem nagyon jutnak hitelhez, szerepet játszik az is, hogy a válság hatására nemcsak a gazdasági környezet romlott, romlik, hanem a vállalkozások gazdasági teljesítménye is, s egyre kevésbé felelnek meg a hitelelbírálás szigorodó kritériumainak. Ez elsősorban a korábban is a kockázatosabb ügyfelek közé tartozó kis- és közepes vállalkozásokat érinti - persze számos nagy is az áldozatul eshet és esik is -, ráadásul számukra a forráshoz jutás a túlélés szinte egyetlen lehetősége: tőkeszegények, nincsenek tartalékaik, s bár méretük miatt általában rugalmasak, jelenleg sok esélyük nincs a piacváltásra.

A válság sokakat rákényszerített arra, hogy alaposan átgondolják eddigi gazdálkodásukat. De a krízis arra is ráirányította a figyelmet, hogy nem csak a gazdálkodásban, a gondolkodásban is változtatásra van szükség, amit akár paradigmaváltásnak is nevezhetünk. Át kell gondolni, hogy a növekedés, a profitmaximalizálás helyett hogyan lehet valóban fenntartható módon növekedni. Ez a fogalom talán most vált igazán értelmezhetővé sok cég és cégvezető számára, mert már nem csak a makroszférára vonatkoztatható: a talpon maradáshoz a vállalati működés számára is értelmezni kell, és tartalommal megtölteni. Mint ahogyan az a magától értetődő igazság is el- és megfogadhatóbbá vált, hogy nemcsak globális méretekben nem vonhatja ki magát senki a folyamatok következményei alól, hanem itt, Magyarországon sem.

De az „együtt sírunk, együtt nevetünk" igazságát még mindig sokan nem értik. Még mindig vannak, akik kénytelenek mások miatt sírni, míg ezek a mások az ő kárukon alapozzák meg örömeiket. Magyarországnak nagyobb utat kell megtennie a paradigmaváltás során, mert távolabb van a kilábaláshoz szükséges állapottól, attitűdtől - fogalmazta meg Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója a Piac & Profit válságot elemző tavaszi kerekasztal-beszélgetésén. Az elmúlt időszak, és benne 2009 első félévének történései és körbetartozásai, sajnos, ezt igazolják.

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo