Az elmúlt évre szóló adóbevallások elkészítése mindenkire vonatkozik, csak éppen más-más időpontban és eltérő tartalommal. Így van ez már az adóreform 15 évvel ezelőtti bevezetése óta.A leggyorsabbnak az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek kell lenniük: nekik február 17-éig kötelező elszámolniuk az adóhatóság előtt a tavalyi jövedelmükről. A többi magánszemélynek lényegében még bő egy hónapja marad erre, s hogy addig az esetleg szükséges adótartozást is rendezzék. A gazdálkodószervezetek számára pedig a mérlegfordulónapot követően még 150 nap áll rendelkezésre, hogy társaságiadó-bevallásukat megküldjék az APEH-nak. Így május 31-étől eltérő időpont csak arra az alig 200 multinacionális cégre vonatkozik, amelyek üzleti éve nem egyezik meg a naptári évvel.

Évközi változás az szja-ban

Ám arról, hogy a 2003. évi adóbevallási szezon mégse legyen ugyanolyan, mint a korábbi 14 volt, a politikusok gondoskodtak. Az ugyanis még sohasem fordult elő, ami 2002-ben megtörtént: a személyi jövedelemadózás lényeges szabályát év közben jelentősen átalakították.

A magánszemélyek tavalyi jövedelmét érintő adózási szabályok jelentős része még az Orbán-kormány hagyatéka, ám szeptembertől, a Medgyessy-kormánynak köszönhetően, fontos változás történt: így augusztus végéig a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint volt az adójóváírás mértéke, szeptembertől viszont ez már a bérjövedelem 18 százalékára, de maximum havi 9000 forintra emelkedett. S tekintve, hogy a bevallási nyomtatvány a törvény hű tükörképe, a 2002. évi jövedelemről szóló szja-bevallás sem lett egyszerűbb, sőt inkább bonyolultabb, mivel az adózó jövedelmét, illetve az őt megillető adójóváírást is külön kell feltüntetni az év első 8, illetve az utolsó 4 hónapjára.

Fontos változás még, hogy 2002 az első év, amikor a nyugdíjat nem kell szerepeltetni az adóbevallásban, mivel az „tisztán” adómentes jövedelem lett.

Egy kellemetlen nyilatkozatot is „megúsznak” idén a magánszemélyek: mivel tavaly július elsejétől a televízió-üzembentartási díjat – amit egyébként a fél ország nem fizetett – a költségvetés átvállalta, ezért nem kell már nyilatkozni arról, hogy az adózónak van-e tévékészüléke, és hogy ezt a díjat ki fizeti a családban.

S még egy kedvező változás: a tavalyi árfolyamveszteség erre az évre áthozható. Az viszont már kevésbé kellemes, hogy emiatt bővíteni kellett az szja-bevallást.

Mindenesetre tény: a 2002. évi adóbevallás kitöltése sem könnyű feladat, éppen ezért, aki teheti, feltétlenül vegye igénybe az internet nyújtotta segítséget: az APEH weboldaláról (www.apeh.hu) letölthető a bevallás nyomtatványkitöltő és ellenőrző programja.

Esély az ellenőrzésre

Akik nullás bevallást adnak be, vagy befizetést kell teljesíteniük az APEH javára, azok egyelőre nyugodtan aludhatnak, mivel most, a bevallási szezon közepén, az adóhatóság még békén hagyja őket.

Ugyanakkor a nagyobb összeget visszaigénylő magánszemélyek ebben az évben is számíthatnak rá, hogy az adóhatóság kiutalás előtt alaposan megnézi: jogos-e a visszaigénylés. Az egyes megyei, fővárosi igazgatóságok naponta maguk döntik el: milyen visszaigényelt összeg fölött végeznek minden esetben kiutalás előtt ellenőrzést.

Általános tapasztalat a korábbi évekből, hogy annál kisebb az esélye a magánszemélynek egy ilyen ellenőrzésre, minél később – vagyis minél közelebb március 20-ához – adja be a bevallását. Az is jellemző, hogy vidéken akár néhány tízezer forint visszaigénylése esetén sem lehet megúszni az előzetes vizsgálatot, míg a fővárosban megtörténhet, hogy több százezer forintot is átutalnak mindenféle előzetes kontroll nélkül a magánszemély bankszámlájára.

Előfordulhat, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés nem igényel személyes megjelenést, mivel az ellenőr az APEH rendelkezésére álló, a kifizetőktől származó kontrolladatok alapján is meg tudja állapítani a visszaigénylés jogosságát. Gyakoribb eset, hogy az adózónak be kell mutatnia a bevallását s valamennyi, ahhoz kapcsolódó dokumentumot, s a visszaigényelt összeget csak az ellenőrzés után kapja meg. Erre egyébként 30 napja van az APEH-nak; ezt követően ugyanis a visszaigényelt összeg után a hatóságnak már kamatot is kell fizetnie.

Mit vizsgálnak idén?

Ez évben különösen azt vizsgálja az adóhatóság a személyi jövedelemadó-bevallások kiutalás előtti ellenőrzése során, hogy a magánszemély jogszerűen vette-e igénybe az adókedvezményeket, jól alkalmazta-e az adómentes jövedelmekre vonatkozó szabályokat, s hogy valamennyi kifizetőtől származó jövedelmet feltüntette-e a bevallásában.

Megkülönböztetett figyelem kíséri idén a lakáscélú hitel törlesztőrészlete után járó kedvezmény jogszerűségét, valamint a megtakarítások ösztönzésére vonatkozó preferenciákat. A lakáscélú hitel törlesztése után akár 240 ezer forintot is visszaigényelhet az adózó, persze csak akkor, ha van hozzá elegendő adója, s több feltételnek is megfelel. Érdemes tudni, hogy a személyi hitel után is járhat az adókedvezmény, amennyiben az adózó tudja bizonyítani a hitel lakáscélú felhasználását.

Nem jár ez a kedvezmény nyaraló, erdő vagy esetleg mezőgazdasági ingatlanok vásárlása esetén, mivel ezek nem minősülnek lakáscélú felhasználásnak. Fontos kitétel, hogy a hitelt folyósító csak hitelintézet lehet, vagy áthidaló kölcsön esetén lakástakarék-pénztár is. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel viszont már nem jogosít kedvezményre.

A már évek óta szokásos négyoldalas bevallási nyomtatványhoz több mint 10 pótlapot is küldött az adóhatóság, ám ezek nem mindegyikének kitöltése kötelező.

Egyéni vállalkozók és eva-tudnivalók

Az egyéni vállalkozó magánszemélyek számára még terjedelmesebb a garnitúra, hiszen a 2002. évi szja-csomaghoz illesztett pótlapokon kell elszámolniuk az egyéni vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmükről is.

Ők különösen ügyeljenek arra, hogy akkor, ha ebben az évben az átalányadó szabályai szerint kívánnak adózni, erről feltétlenül nyilatkozzanak a bevallásban, illetve arról is, hogy ha megszüntetik ezt a fajta adózást.

Az általánostól eltérő szabályok is vonatkoznak azokra az egyéni vállalkozókra, akik 2003-ban az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adóznak. Így például esetükben a múlt év utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni az összes, ezen időpontig általuk kiállított számlán feltüntetett ellenértéket, vagyis a vevői tartozások is a tavalyi bevétel részét képezik.

Érzékenyen érinti az egyéni vállalkozókat, hogy az evás időszakban nyilvántartott pénztartalék csökkenése vállalkozói osztalékalapnak minősül, amely után 35 százalék szja-t kell fizetni. Kedvezőtlen az a szabály is, hogy ha korábban kisvállalkozói adókedvezményt számolt el az adózó, s az evás időszak alatt eladja a kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközt, akkor a kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének 18 százalékát mindenképpen meg kell fizetnie. Annyiban viszont kedvező a szabályozás, hogy az áfaalanyt az evára történő áttérés időpontjában úgy kell tekinteni, mintha jogutódlással szűnt volna meg, vagyis az áttérés időpontjában nem kell a tulajdonában lévő termékek után a megszűnés szabályai szerint minden áfát megfizetni.

Némi kivétel azért akad: azon vagyontárgyak áfáját meg kell fizetnie, amelyeket nem visz tovább adózó az evás vállalkozásba, hanem kivont onnan, valamint a szeptember 30-a után vásárolt tárgyi eszközök áfájának is lényegében a háromnegyedét meg kell fizetnie.

Az evára idén áttérő adózók egyébként még most utoljára, az éves adóbevallásban kérhetnek vissza áfát, ha negatív elszámolandó adót tartalmaz a bevallásuk. Az eva ideje alatt viszont áfa-visszaigénylésre nem lesz módjuk, persze – a termékimport kivételével – áfát sem kell fizetniük.

Járulékok elszámolása

Az egyéni vállalkozóknak az szja-bevalláshoz mellékelt pótlapon kell elszámolniuk a tavalyi saját jogú járulékukról is; a pótlapot még akkor is ki kell tölteni, ha nem volt 2002-ben járulékkötelezettségük. Meg kell állapítaniuk azt is – a tényleges befizetések és a kötelezettségek összevetésével –, hogy van-e még tartozásuk a járulékokat illetően, s ha van, akkor azt is teljesíteniük kell.

Az egyéni vállalkozók járulékkötelezettsége attól függ, hogy főállásban vagy kiegészítő tevékenységként voltak egyéni vállalkozók, esetleg úgynevezett többes jogviszonyban álltak tavaly. Kellemetlen, de sajnos tény, hogy a főállású egyéni vállalkozók számára az egészségbiztosítási járuléknak 2002-ben nem volt felső határa, csak a nyugdíjjáruléknak.

Bizonyos időszakok után viszont nem kell járulékot fizetniük: így például arra az időszakra, amelyet táppénzen, gyesen, gyeden töltöttek, esetleg katonaként szolgáltak. A többes jogviszony esetén fontos, hogy nincs minimális járulékalap, csak a tényleges vállalkozói kivét után kell járulékot fizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat pedig még kevesebb járulékfizetési kötelezettség terheli: ezek a nyugdíjasok 5 százalék baleseti járulékot fizetnek a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja után.

A 0207-es külön ügy

Az egyéni vállalkozók alkalmazottaira vonatkozó járulékkötelezettséget viszont nem az szja-bevallásban kell teljesíteni, hanem arra egy külön bevallás – a 0207-es számú – szolgál, azonban a két nyomtatványt együtt kell postára adni. Ezt a fajta bevallást minden olyan magánszemélynek el kell juttatni az adóhatósághoz, akinek kifizetői, munkáltatói minőségében vagy tevékenységével összefüggésben egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége van.

Ezen a nyomtatványon kell számot adniuk az egyéni vállalkozóknak a kifizetőként, munkáltatóként fizetendő járulékokról, az általuk levont személyi jövedelemadóról, illetve -előlegről, sőt egy sor kisebb járulékról, adóról is: így például a rehabilitációs, a szakképzési, a munkaadói és a munkavállalói járulékról, s itt kell bevallani a cégautóadót, a nemzeti kulturális járulékot és az egészségügyi hozzájárulást is.

Mivel a bevallások idén sem lettek egyszerűbbek, bárki megteheti, hogy adószakértő szolgáltatásait veszi igénybe. Ezt azonban az adóbevalláson is tüntesse fel, mivel ilyen esetben a hibás bevallás miatti szankció az adószakértőt terheli, nem pedig az adózót.

S ne feledjék: az adó megfizetése nem pótolja a bevallás benyújtását. Vagyis hiába fizetik meg a szükséges adót, a bevallás hiánya miatti szankciókat nem lehet megúszni.