A cél az Európai Unió versenyképességének növelése, összhangban a növekedés és munkahelyteremtés lisszaboni stratégiájával, hangsúlyozta az Európai Bizottság (EB) a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló új irányelv bemutatásakor. Kutatások szerint ugyanis, ha megszűnnének a nemzetállami korlátozások ezen a téren, kevesebbet kellene fizetni a szolgáltatásokért, miközben javulna a minőségük, a munkahelyek száma pedig bővülne. Ennek következtében az egyes országok GDP-je is növekedhetne. A tervezet - amelyet gyakran emlegetnek Bolkestein-irányelvként, mivel Frits Bolkestein, a Romano Prodi által vezetett Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa nyújtotta be a javaslatot - elsősorban a szolgáltatások szabad piacát ma akadályozó adminisztratív és jogi korlátozások felszámolását célozza.
Szolgáltatás határok nélkülAz Európai Bizottság minden igyekezete arra irányul, hogy a Római Szerződésben megfogalmazott négy szabadságelv - az áru, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása - maradéktalanul érvényesüljön. Ez persze nem minden területen megy egyszerűen, hiszen a szektorális érdekek időnként ellentétben állnak az összeurópai célokkal.
Tény, hogy az Európai Unió belső piacán nem léteznek határok az áruk, a tőke és - a még érvényben lévő derogációktól eltekintve - a munkaerő szabad áramlása előtt. Ugyanakkor az EU gazdaságának mintegy 70 százalékát adó szolgáltatási szektor továbbra is alapvetően az egyes tagországok határain belül működik; mindössze körülbelül ötöde nyúlik át szomszédos vagy más államba. A februárban első olvasatban az Európai Parlament (EP) elé kerülő "szolgáltatások irányelv" elfogadásával komoly áttörés történhetne ezen a téren.
A direktíva nem titkolt célja - a szabadságjog kiteljesítésén túl - az egységes belső piac jobb kihasználása, a verseny fokozása és a szolgáltatások területén a piaci árverseny érvényesülése. Ennek érdekében bevezetné a származási ország elvét, uniós szintű minőségi követelményeket fogalmazna meg elsősorban az egyes szolgáltatásoknál érvényesítendő szakmai garanciákra vonatkozóan, valamint előírná a kettős adminisztratív terhek megszüntetését.
Mindez elsősorban a gazdasági szolgáltatásokra terjed ki. Ebbe a körbe az üzleti szolgáltatások - tanácsadás, reklámtevékenység, ügynöki munka -, a jogi, építőipari, sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, gáz-, áram- és vízszolgáltatások, valamint a postai szolgáltatások tartoznak.
Több munkahely, magasabb reálbér
Ezeken a területeken, ha az Európai Parlament és az Európai Tanács (ET) elfogadja a tervezetet, az EB becslése szerint átlagosan 50 százalékkal csökkennének azok a korlátozások, amelyekkel a tevékenységüket több tagországra kiterjesztő szolgáltatóknak számolniuk kell: a szabályozott foglalkozások esetében - mint amilyen például a könyvelőké - a legnagyobb, míg a piaci szolgáltatásoknál - ide tartoznak többek között az IT-szektor tevékenységei - a legkisebb az akadályok felszámolásának aránya.
Az alapvetően három javaslatot tartalmazó Bolkestein-irányelvtől hasonló nagyságrendű növekedést remél a bizottság: egy 2005 januárjában közzétett EB-tanulmány szerint 0,6 százalékkal nőne a jólét összeurópai szinten. Ez pénzre lefordítva 37 milliárd eurót jelent.
- A bizottság a dán kutatóintézet számításait veszi alapul. Eszerint rövid távon 0,3 százalékkal emelkedne a foglalkoztatottság, ami 600 ezer új munkahelyet jelent, illetve a reálkeresetek nagyságában 0,4 százalékos bővülést, a nyújtott szolgáltatások árában pedig 7,2 százalékos csökkenést prognosztizál az említett elemzés - mondja György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, és hozzáteszi: elsősorban a kis- és középvállalatok, illetve a határmenti települések szolgáltató cégei számára hozhat jelentős piacbővülést a tervezet elfogadása.
Irány az egységes fogyasztóvédelemMiközben az EU tagországaiban évek óta lehetséges külföldön céget alapítani, a direktívatervezet legnagyobb újdonsága a származási ország elvének bevezetése. Tehát, a javaslat talán legfontosabb és legnagyobb vitát kavaró eleme, hogy egy vállalat saját országának törvényei alapján nyújthasson szolgáltatást a másik huszonnégy tagállam bármelyikében abban az esetben is, ha ott hivatalosan nem alapít céget. Ezzel lényegében megszűnnének azok az adminisztratív korlátok, amelyek eddig esetlegesen elrettentettek egyes szolgáltatókat attól, hogy országhatáron kívül is végezzék tevékenységüket.
- A direktíva azt feltételezi, hogy minden nemzeti jog megfelel a huszonegyedik századi elvárásoknak, azaz egységes és diszkriminációmentes fogyasztóvédelmi, illetve minőség-ellenőrzési jogszabályok érvényesülnek az egyes tagállamokban. A cégalapítás nélkül végezhető szolgáltatások bevezetésének előfeltétele, hogy a tagországok adott tevékenységre vonatkozó rendelkezései teljesen összhangban legyenek egymással. Ezen túlmenően az Európai Bizottság a tagországok jogi együttműködésének területén is jelentős javulást remél - magyarázza György Gábor az EB által megfogalmazott álláspontot, és hozzáteszi: -, és a célja az, hogy minden tagállamban a fogyasztó komoly erővel rendelkezzék, és a jogszabályok az ő érdekeit képviseljék.
A Bolkestein-irányelv pedig egyértelműen ebbe az irányba hat, hiszen számos szektorban növeli a piaci versenyt, és ez előbb-utóbb az árak csökkenéséhez, valamint a minőség emelkedéséhez kell, hogy vezessen. Tény, hogy a direktíva az eddigi egyik leghatékonyabb előrelépést hozhatja a bürokratikus akadályok lebontása terén.
Nincs tagállami egyetértésA kitűzött célok nagyon vonzók, a helyzet azonban nem egyszerű, amit mutat az is, hogy a bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok képviselői 2004 tavasza óta dolgoznak az előterjesztésen. Némely ország, illetve érdek-képviseleti szervezet éles kritikát fogalmazott meg arra hivatkozva, hogy a Bolkestein-irányelv jelentősen átrendezheti egyes országok munkaerőpiacát, és problémaként vetették fel azt is, hogy a lazább szabályozással, illetve kedvezőbb adórendszerrel rendelkező nemzetek versenyelőnybe kerülhetnek.
Az Európai Parlament belső piaci bizottsága 2005. november végén vitatta meg a tervezetet. Leginkább Németország és Franciaország emelt kifogásokat; Magyarország és Olaszország viszont alapvetően támogatta a javaslatot. A parlamenti bizottság által elfogadott tervezet megtartotta a származási ország elvét, de az egészségügy, az audiovizuális és a szerencsejáték-szolgáltatások nem tartoznának a direktíva hatálya alá.
- A gazdasági élet követelményei és a mai egységes belső piac működése számos módosítást hozott, valamint a tervezet megszületése óta eltelt másfél évben az európai fogyasztóvédelem területén is komoly előrelépések történtek. Mindez visszaköszön a februárban az Európai Parlament elé kerülő javaslatban is - állítja az EB magyarországi képviseletének vezetője.
A fejlettebb európai országok nyilvánvalóan tartanak a direktíva hatására beáramló olcsóbb szolgáltatások dömpingjétől, valamint a munkaerőpiacot érintő változásoktól, valószínűleg jogosan. Azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy minden esetben - most is - a fogyasztó fogja meghozni a végső döntést, és a számára legkedvezőbbnek tűnő megoldást választja.
A közösségi célok elsőbbsége
A Bolkestein-irányelv egybecseng az Európai Uniót a születése óta jellemző céllal, miszerint a közösségi szándék, az egységes belső piac létrejötte érdekében a nemzetállami érdekeket időnként háttérbe kell szorítani. Máshogyan elképzelhetetlen lenne az unió fejlődése. Igaz, ahogyan bővül a tagországok száma, úgy tűnik, egyre nehezebb konszenzusra jutni.
- Az eredeti koncepció szerint - ha 2005-ben elfogadták volna - 2007-ben lépett volna életbe a direktíva, és 2010-ben lejárt volna az utolsó derogáció is, hiszen az egyes rendelkezéseit több lépcsőben fogják bevezetni. Az EB most abban bízik, hogy idén sikerül elfogadni a direktívát. Az Európai Parlamentnek és a tanácsnak ebben az ügyben együttdöntéssel kell eljárnia - mondta el az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.
