Becslések szerint Magyarországon a 3,8 milliós aktív lakosságból 40-50 ezer főre tehető a kölcsönzéses formában foglalkoztatott dolgozók száma, szemben például Nagy-Britanniával, ahol közel 30 százalékos ez az arány.

Pedig számos előnye lehet a munkaerő-kölcsönzésnek akár kisebb, akár nagyobb cégek esetében. Igaz azonban, hogy a vele elérhető előnyöket nem feltétlenül a költségek csökkenésében kell keresni.

- A munkaerő-kölcsönzést tévedés lenne összekeverni az outsourcinggal - hangsúlyozza Csapó Kinga, az EDS kommunikációs igazgatója.

Azért egyvalamiben érdemes párhuzamot vonni a két megoldás között. Mind a kettő leginkább akkor szokott felmerülni a kis- és középvállalatok körében, amikor költségcsökkentésekre lehetőséget adó megoldásokat keresnek. S bár lehet, hogy hosszú távon mind a munkaerő-kölcsönzés, mind a tevékenységkiszervezés kíméli a büdzsét, egyik esetében sem ez az elsődleges szempont vagy legmeghatározóbb elvárható hozadék.

A munkaerő kölcsönzésével a vállalat lehetőséget teremt magának arra, hogy a változó piaci igényekre rugalmasan tudjon reagálni, miközben feleslegesen nem terhelik bérköltségek a büdzséjét. Az eddig megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársak egy körének "kifehérítésére" is alkalmas megoldás lehet, mint ahogyan néhány cég ezt az utat választotta az elmúlt hónapokban, mert a dolgozók munkájára továbbra is szüksége volt, ám a vállalat profitabilitását veszélyeztette volna az állományba kerülésük, hacsak nem csökken jelentősen a fizetésük.

- A cégünknél állományban lévő dolgozók létszáma közel 25 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban - mondja Töreky Renáta, a munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó Manpower irodavezetője.

Jóllehet a vállalatok számára ez az egyik kiút lehet a színlelt szerződések útvesztőjéből, a cég működési költségét ez a megoldás is érinti: a béreket terhelő járulékokat ugyanis valakinek ki kell fizetni.

Ki mit fizet?

- A munkaerő-kölcsönzés esetében a szolgáltató vállalat állományában vannak a dolgozók, és a kölcsönbe vevő cég havonta szerződésben meghatározott fix díjat fizet a nála dolgozó munkatársaiért. A díj tartalmazza a munkavállaló bérét, az azt terhelő járulékokat, valamint a kölcsönbe adó díját. Ugyanakkor viszont költségként elszámolható (igaz, a bankszektor a szolgáltatás általános forgalmiadó-tartalmát nem igényelheti vissza). További előnye, hogy tervezhető, és csak akkor jelentkezik kiadásként, ha igény van rá, tehát valószínűsíthetően profitot is termel - magyarázza a Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) elnökségének tagja, az Adecco ügyvezetője, Gárdus Zsuzsanna, és hozzáteszi: egyáltalán nem biztos, hogy akár az outsourcing, akár a munkaerő-kölcsönzés olcsóbb, mint amikor saját állományában foglalkoztatja a cég a munkavállalót, vagy házon belül oldja meg a feladatot. Azonban, ha ez a két szolgáltatási fajta egy jól átgondolt, megalapozott stratégia része, mindenképpen hasznot hoz a megbízónak.

A munkaerő-kölcsönzés leginkább a szezonális csúcsok idején ideiglenesen megnövekedett munkaerőigényre kínál megoldást, ám a bérelt dolgozók alkalmazásának hátterében még számos pénzügyi vagy HR-megfontolás állhat. Tőzsdei cégeknél például nemritkán az egy főre eső árbevétel-mutatók javítását célozza az, hogy egy-egy munkatárs - akár felsővezető - papíron nincs saját állományban, zöldmezős beruházásoknál pedig előfordulhat, hogy már a cégbejegyzési eljárás ideje alatt is el kell látni bizonyos feladatokat. Arra is van példa, hogy egy cég nem veszi fel próbaidőre a jelentkezőt, hanem átmeneti ideig kölcsönszerződéssel foglalkoztatja, és ha a munkavállaló bizonyított, "átveszi".#page#

A megszorítások egyes formáira, a létszámstopra vagy a bérek befagyasztására is gyógyírt jelenthet ez a modell. Nagy multinacionális vállalatoknál az egy-két évre kiírt projekteket - például változásmenedzsment egy szervezeti átalakítás - levezénylő felsővezető sem kerül állományba. A legkisebbeknél pedig a HR-osztályt, a humánerőforrás-szakismeretet helyettesíti a munkaerő-kölcsönzésre szakosodott cég.

De még a látszólag oly egyszerű munkaerő-kölcsönzésnek is vannak buktatói.

Korábban a cégek nemritkán úgy próbáltak meg spórolni, hogy kevesebb bérért voltak hajlandók kölcsönözni, mint amennyit a saját állományukban lévő munkatársaknak fizettek. Másrészt a munkaerőt közvetítő cég sem mindig legálisan foglalkoztatta a dolgozót, s ezáltal - mivel a járulékot megspórolta - lényegesen olcsóbban tudta kiközvetíteni.

Egy, a Magyar Outsourcing Szövetség által néhány pontjában vitatott, 2006 januárjában hozott törvény ezen a helyzeten igyekezett változtatni. A ma hatályos jogszabály védi a kölcsönzött munkavállalót, mivel kimondja: hat hónapi foglalkoztatást követően a munkáltató ugyanannyi bért köteles fizetni számára, mint a saját állományában lévő dolgozóinak, két év elteltével pedig az egyéb juttatásokra - kivéve a végkielégítést - is jogosult a "bérelt" dolgozó.

Az egyenlő elbánást biztosító pontok mellett a törvény az egyenlő felelősségvállalást is igyekszik ösztönözni: 2006. január elsejétől - a korábbi szabályokkal szemben - nemcsak a kölcsönbe adó, hanem a kölcsönbe vevő is felelőségre vonható, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.

A Magyar Outsourcing Szövetség állásfoglalása szerint a látszólag a munkavállalókat védő intézkedésektől nem a legálisan alkalmazottak száma fog nőni. A szakmai szövetség úgy véli, sokan inkább határon túlról érkezett, kedvezőbb bérű munkaerőt fognak alkalmazni, vagy lesznek vállalatok, amelyek maguk települnek országon kívüli olcsóbb helyekre.