Ma, ha az unió az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama lenne, a legszegényebb régiók közé tartozna.

Eljött az idő, hogy az infokommunikációs technológia (IKT) valóban szerves részévé váljék az európai országok gazdaságának és társadalmának. Az IKT-infrastruktúrák és -alkalmazások kidolgozásának és telepítésének időszaka lezárult, ma már a használatukból fakadó gyümölcsöket kell learatni. De hogyan szolgálhatják ezek az uniót céljainak elérésében? Hogyan kell átalakítani a szolgáltatások és áruk előállításának és forgalmazásának folyamatait, hogy az IKT hatékonyan beágyazódhasson? Lehet-e ezzel az eszközzel egy európai tudásalapú társadalmat építeni, miközben megmaradnak a nemzeti identitások is? Ezeket a kérdéseket Laurens Jan Brinkhorst, Hollandia gazdasági ügyekért felelős minisztere vetette fel a PricewaterhouseCoopersnek (PwC) az unió felkérésére végzett átfogó felmérése alapján.

Az Infokommunikációs technológia európai napirendjének átgondolása című tanulmány szerint az európai növekedés ösztönzésének kulcsa az IKT. Európa ezen a területen lemaradt, Korea, India, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok sokkal intenzívebb növekedést produkálnak.

Ma már nincs olyan része a társadalomnak, amely az információtechnológia nélkül működne, vagy valamilyen formában ne profitálna belőle. Ez azért is nagy jelentőségű, mert az IKT nem kezelhető önmagában, elszigetelten, ugyanis jelentős gazdasági növekedést indukál. Az ágazatban a beruházások - az OECD becslése szerint - 0,3 és 0,8 százalék közötti éves GDP-növekedést generáltak az elmúlt évtizedben, de önmagának a szektornak a bővülése is jelentős gazdasági fejlődést vált ki: például Koreában, Írországban vagy Finnországban évente egy százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ráadásul azok a cégek, amelyek fejlett technológia alkalmazásával növelik hatékonyságukat, szintén komoly gazdasági növekedést produkálnak. Tehát az átlagos GDP-növekedés felét az IKT adja, derül ki a PwC tanulmányából.

A foglalkoztatást illetően is az IKT bizonyult az elmúlt évtizedben a legnagyobb generátornak, és az európai szociális modellre is hatott. A kohézióról szóló harmadik jelentés pontosan kimutatta, hogy például az on-line közszolgáltatások milyen hatékonyan emelik a szolgáltatások és a foglalkoztatás hozzáférhetőségét.

Bár ezek tények, az elmúlt években kétségek merültek fel az IKT hasznaival kapcsolatban. Mára azonban a dotkomlufi időszaka elmúlt, a fejlesztések beértek, és az utóbbi években mind a hardver-, mind a szoftverüzletágban olyan megoldások születtek, amelyek valóban jól hasznosíthatók.

Bátrabb döntések kellenek

Eljött a reális fejlesztések ideje - hangsúlyozza Bolgár Gábor, a PwC Üzleti Tanácsadás részlegének üzletfejlesztési vezetője, és hozzáteszi: ha az európai országok nem erre indulnak, az lassítja az unió fejlődését. Sőt, amelyik ország lemarad az IKT-ágazatban, az óhatatlanul leszakad más vonatkozásban is, vagyis az olló gyorsabban fog nyílni.

A PwC kutatói több országot is vizsgáltak. Ezek a referenciaországok - India, Dél-Korea, Kína, Japán és az Amerikai Egyesült Államok - komoly haladást értek el néhány elkötelezett döntés eredményeképpen. Európa, bár jól megalapozott IKT-szektorral, erős eszközparkkal és jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, teret vesztett ezekkel az országokkal szemben.

A szakértők szerint a jelenleg folytatott politikák hasznosak, ám nem elegendők az ambiciózus célok eléréséhez, ahhoz, hogy 2010-re a kontinens a világ legversenyképesebb régiójává váljék. Éppen ezért át kell gondolni, hogy mely pontok akadályozzák az áttörést, és hogyan tudja Európa éppen olyan sikeresen hasznosítani az információtechnológia lehetőségeit, mint néhány más ország.

Úgy tűnik, a jelenlegi "középutas", enyhén szabályozó és ösztönző politikával a versenyt nem lehet tartani. A kilencven - vezető európai és a referenciaországokból való véleményformáló szaktekintéllyel és fő döntéshozóval készült - beszélgetés alapján a tanulmány tíz pontban fogalmazza meg az irányt az EU-országok számára ahhoz, hogy teljesen kihasználják az IKT-ben rejlő növekedési potenciált.

A legfontosabb tényező

Az egyik legfontosabb szemléletbeli változás, hogy a vállalatok jobban használják az IKT-t szervezeteikben és termelési folyamataikban. Ezáltal ugyanis jelentősen felgyorsítható lenne az európai termelékenység növekedése.

Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? A referenciaországokban tapasztaltak alapján a cégek újraszervezésébe, az adminisztrációba és a szakértelembe kell beruházni. Európában ugyanis lassabban terjednek el az új technológiai alkalmazások, és nehezebben alakulnak át a szervezeti struktúrák is, mint az Egyesült Államokban.

A termelékenység növekedése számos tényezőtől függ, és ez nem feltétlenül a számítógépek rendelkezésre állása vagy a távközlési infrastruktúra megléte; ezekben nincs hiány a legtöbb európai országban. Az IKT-felhasználás szintjében azonban legalább ilyen fontos szerepe van a szakértelemnek, a munkaerőpiac rugalmasságának, valamint a tudás és az úgynevezett legjobb gyakorlatok terjesztésének. Ezek mindegyikében viszont jobbak a referenciaországok mutatói.

Az sem mindegy, hogy a vevők mennyire sürgetik az igényes megoldásokat - teszi hozzá Bolgár Gábor. Ezzel ugyanis az IKT a versenyképesség növekedésének egyik eszközévé válhat. A PwC munkatársai abban látják a megoldást, ha az e-üzlet és az e-kormányzati politika fókusza az összekapcsolhatóságról a komplex IKT-alkalmazások bevezetésére helyeződik. A tanulmány javasolja: az Európai Bizottság ösztönözze a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját nemzeti szabályozásukat a legjobb gyakorlatról a közös gyakorlatra való átállást felgyorsító tevékenységek európai szintű elterjesztésére, a K+F-eredmények alkalmazásának támogatására, a vállalatok - különösen a kkv-k - IKT-beruházásainak ösztönzésére. Ugyancsak támogatandó a szakértelemre történő költés és a legmagasabb minőségi követelményeknek eleget tevő működés.

Az innovatív állami szolgáltatások kialakítása példaértékű lehet az üzleti szektor számára is. Az unió egyik feladata tehát a közeli jövőben, hogy a hangsúlyt az IKT felhasználására helyezze át. A tanulmány e téren külön kiemeli a kkv-k támogatásának fontosságát.

Európa a szabványosítás terén is elmaradt, pedig ahhoz, hogy az iparágak és szervezetek nyitottá váljanak az újabb technológiák alkalmazására, a legmodernebb IKT-környezetre van szükség - magyarázza a második kitörési pont lényegét Bolgár Gábor. Ehhez az elektronikus hitelesítésre, az e-fizetésekre és a biztonságra kidolgozott páneurópai megoldások adhatnak lendületet, hiszen a bizalom bármely megoldásban alapvető követelmény, így az IKT növekedésnek is az egyik fő ösztönzője. Miután határokon átívelő problémáról van szó, ami nemzetközi koordinációt tesz szükségessé, fontos lenne, hogy az EU határozottan lépjen fel. Elsősorban az együttműködési képesség és a nyílt szabványok előtt álló akadályokat kell elhárítani.

A felhasználók bizalmát a kibernetikus bűnözés is rombolja. Bár a vírusok és a kéretlen üzenetek (spamek) megelőzése az elmúlt időszakban komoly figyelmet kapott, a végfelhasználók teljes bizalmának elnyeréséhez csak a fenyegetésekkel szembeni szisztematikusan működő mechanizmusok bevezetése vezethet.

A bizottságnak az innovatív technológiák elterjedését akadályozó kérdésekben is párbeszédet kellene kezdeményeznie nemzeti, helyi és regionális szinten az érdekelt felek - iparág, társadalom és szabályozó hatóság - között.

- A tanulmány szerzői itt konkrét kérdéseket vizsgáltak. Például a Voice-over IP-technológia hatását a távközlési szolgáltatók jelenlegi üzleti modelljeire vagy az intelligens címkék rádiófrekvencia-alapú azonosításával kapcsolatban felmerülő, egészséget érintő lehetséges aggályokat - mondja Bolgár Gábor. A lisszaboni célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy e technológiákat időben alkalmazzák, vagyis az EU-nak megoldást kell találnia a beágyazásra a szociális és kulturális keretekbe.

Internet és tartalom

A tartalom és az internet kapcsolatának fontossága is kirajzolódott a referenciaországok fejlődése és a szakértői interjúk alapján. Európában történelmi szempontból a kapcsolat gazdasági értéke még mindig nagyobb, mint az általa szállított tartalomé. Ebben az áttörést a szélessávú internet jelentheti; ez új lehetőségeket kínál a régió tartalomszolgáltató ipara számára.

A tanulmány szerint 2005-re a szektor 6,5 százalékos növekedése prognosztizálható, bár hiányoznak azok a motiváló tényezők, amelyek inspirálják és vonzzák a tartalomszolgáltatókat és felhasználókat a digitális területre.

A tartalompiac jövőjét általában úgy írják le: "bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platform", összhangban a technogazdasági paradigma részét képező internetes munkavégzéssel. Ez azonban elképzelhetetlen az unió erőteljes részvétele - döntően az európai tartalompiac speciális támogatása, illetve az új tartalom előállítását és terjesztését akadályozó korlátok eltávolítása - nélkül.

Másik, a fejlődést gyorsító terület a globális platform irányítás. Az Intel és a Microsoft sikere is bizonyítja, hogy az egész világra kiterjedő platformvezetés az egyik legversenyképesebb erő, tehát kritikus pont a lisszaboni célokat illetően.

- Mindezek a fejlesztések viszont csak akkor mutatnak a lisszaboni célok irányába, ha közben Európa a képességek fejlesztését is szem előtt tartja - mutat rá Bolgár Gábor. A PwC-tanulmány fontos megállapítása, hogy a társadalmi részvétel - azaz minél több ember bekapcsolása az információs társadalomba - összefügg a gazdaságival, vagyis befolyásolja a gazdasági növekedést. A "hozzáférés mindenkinek" stratégia tehát kiegészülne a "készségek mindenkinek" politikával.

Stratégiai javaslatok

Az évek óta zajló, egyre gyorsuló ütemű munkahely-áttelepítés (off-shore outsourcing) sem kedvez az európai növekedésnek. Az uniónak mindenképpen stratégiai választ kell adnia néhány kérdésre: milyen eszközökkel és hogyan lehet megfékezni az elvándorlást, illetve a tagállamok milyen politikával tudják ezzel egyidejűleg csökkenteni a foglalkoztatás szerkezetének megváltozásából adódó társadalmi következményeket. Mostanáig nem született európai konszenzus egyik kérdésben sem, írja a tanulmány, és rögtön javaslatot is tesz a megoldásra: új munkahelyek létesítése, ami viszont kutatás-fejlesztésbe, innovációba és vállalkozási tevékenységbe való beruházást tesz szükségessé. Sőt stratégiai javaslatokat is megfogalmaztak a PwC kutatói: egyrészt a kontinens high-tech vállalkozásainak támogatására, az IKT-szektorban új munkahelyek teremtésének ösztönzésére, oktatási, szakképzési beruházások elősegítésére, másrészt pedig a távol-keleti közvetlen beruházások vonzására volna szükség.

Európa IKT-jövőjének megváltoztatása tehát teljes felülvizsgálatot igényel. Az információtechnológia döntő fontosságú mind a gazdaság, mind a társadalom számára. És ugyan az elmúlt években számos ország lehagyta Európát bizonyos területeken, a lemaradás behozására van esély, sőt! Az IKT számos lehetőséget tartogat a kontinens számára, sok piaci szegmens tekintetében az unió országai kifejezetten jó pozícióban vannak. A PwC elemzői szerint azonban a jelenlegi megközelítéssel nem lesznek képes kiaknázni ezeket a lehetőségeket.

Ha az unió valóban el szeretné érni a 2010-re kitűzött célokat, komoly strukturális változásra van szükség. Úgy tűnik, az EU döntéshozói megfogadták a tanulmány szerzőinek sürgetését: 2004 decemberében az ajánlásokat az Európai Tanács megvizsgálta, és azokat egy állásfoglalás keretében a hivatalos uniós politika szintjére emelte.

Az infokommunikációs szektort nem lehet elszigetelten kezelni: az átlagos GDP-növekedés felét az IKT adja, s a bővülése önmagában jelentős gazdasági fejlődést is kivált.

Európa, bár jól megalapozott IKT-szektorral, erős eszközparkkal és jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, mégis teret vesztett több országgal szemben.

Az innovatív állami szolgáltatások kialakítása példaértékű lehet az üzleti szektor számára is.

A jelenleg folytatott politikák hasznosak, ám nem elegendők ahhoz, hogy 2010-re a kontinens a világ legversenyképesebb régiójává váljék. Át kell gondolni, hogyan tudja Európa olyan sikeresen hasznosítani az információtechnológia lehetőségeit, mint néhány más ország

Bolgár Gábor: "Eljött a reális fejlesztések ideje. Ha az európai országok nem erre indulnak, az lassítja az unió fejlődését. Sőt, amelyik ország lemarad az IKT-ágazatban, az óhatatlanul leszakad más vonatkozásban is"

Az áttörés tíz pontja

1. Az e-business és az e-kormányzati politika fókuszának áthelyezése az összekapcsolhatóságról a komplex IKT-alkalmazások bevezetésére.

2. Az európai IKT-környezetek szabványosítása az új vállalkozások elindítása és működőképessé tétele érdekében.

3. Az átütő technológiák bevezetésének felgyorsítása.

4. A "bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platform" jövőkép megvalósítása.

5. Megküzdés az IKT-iparágban a globális vezető helyért.

6. Stratégiai válasz kidolgozása az alacsony bérekkel fellépő országokba irányuló munkahely-áttelepítésekre.

7. Az innovatív európai elektronikus kommunikációs szektor fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása.

8. Továbblépés a frekvenciakiosztás új és rugalmas modellje felé.

9. Valódi megoldások érvényesítése a fogyasztói bizalomért és biztonságért

10. Az e-Inclusion (e-esélyegyenlőség) politika fókuszának áthelyezése a "hozzáférés mindenkinek" elvről a "szakértelem mindenkinek" elvre.