Az IT-szektorban sem nemzetközileg, sem Magyarországon nincs klasszikus recesszió, tehát két negyedévben egymás után bekövetkező visszaesés – állapította meg a konferenciát megnyitó előadásában Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke –, viszont az ágazatot dekonjunktúra jellemzi. A két-három évvel ezelőtti 10 százalék feletti növekedés helyett ugyanis a szektor növekedése nemzetközi szinten 3-4, Magyarországon 6-7 százalék körüli. Az okok közül Vértes András kiemelte: a világgazdaság egészében dekonjunktúra van, az IT-szektorban pedig erőteljes túlkínálat keletkezett, ami áreséshez és egyes cégek csődjéhez vezetett. Röviden elemezte az úgynevezett „pénzügyi burborékot”, vagyis az ágazat tőzsdei túlértékelését, majd a nagy tőzsdei bukásokat. Hozzátéve: nem elhanyagolható tényező, hogy egyes IT-cégek olyan szolgáltatásokkal próbáltak a piacra lépni, amelyekre még nem volt kereslet vagy az ára, vagy a hardveroldalról hiányzó fogadókészség miatt.
Ezek után milyen perspektívák vázolhatók fel? Egyfelől igaz az – hangsúlyozta a GKI elnöke –, hogy az USA elleni terrortámadás következtében mélyebb és elhúzódóbb lesz a világgazdasági válság, ami rövid távon az IT-szektor piacán is visszafogja a keresletet. Másfelől, éppen a háborús helyzet miatt, felértékelődik a biztonsági filozófia, felerősödik és folytatódik a cégek fizikai decentralizációja, ami új rendszereket igényel, ezáltal új keresletet támaszt az ilyen jellegű termékek és szolgáltatások iránt.

Sok-sok összehasonlító adattal támasztotta alá állításait az IT-piac magyarországi helyzetéről Beck György, a Compaq Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az IT-gyártók szemszögéből az elmúlt öt évet növekedés jellemezte, most lassulás következett be, túltermelés alakult ki. Ezt a távközlési szektor kudarcai is erősítették, mint például az UMTS licencek kiadásai, amikor jelentős pénzek vonultak ki a szektorból. Ma a szektoron belül nagy az árverseny, tömegtermelés figyelhető meg, és rövid távon csökkennek az innovációra fordított összegek is. Ezért a hozzáadott érték szerepe nőni fog – mondta. A teljes magyar IT-piac fogyasztói struktúrájának a feltérképezéséből kiderült, hogy e struktúrát a top 500-ba tartozó vállalatok határozzák meg, s ezeket a kis- és középvállalkozások, valamint a kormányzati szektor követi 35, illetve 15 százalékkal.

*

Ez utóbbi képviseletében Sikolya Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának (IKB) e-kormányzatért felelős vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy jó együttműködés kezdődött a kormányzat és az IT-szektor között. Az e-kormányzat hosszú távú célja a „polgárbarát” ügyintézés megteremtése – tette hozzá –, a hatékonyabb hivatali munka elérése, az ehhez szükséges alapismeretek oktatásával egyetemben. Az e-kormányzat pillanatnyilag 30 projekttel szilárdítja munkáját, a legfontosabbak ezek közül a országos gerinchálózat fejlesztése, a kormányzati portál kialakítása, az e-hitelesítési infrastruktúra, valamint az intelligenskártya-projekt. Pályázatokkal is ösztönzik az információs társadalom kialakulását.
A kisvállalatok és az informatika című, közelmúltban készített kutatás eredményeiről számolt be előadásában Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője. A VOSZ taglistájáról véletlenszerűen kiválasztott 406 vállalkozásból infrastruktúrával közepesen ellátott (PC van, szerver vagy belső hálózat nincs) 56,4 százalék, valamilyen informatikai ismerettel pedig 71,2 százalék rendelkezik. Ezek a más felmérésekhez képest kedvezőbb adatok valószínűleg a megkérdezett cégek kiválasztásának a módszeréből fakadnak.

*

A hálózati gazdaság kihívásaival foglalkozó könyvet a magyar közgazdászok közül elsőként Szabó Katalin publikált A posztmodern vállalat címmel. A BKÁE egyetemi tanára ez alkalommal a flexibilis, kiszámíthatatlanul rugalmas piaci körülmények átalakító, új magatartást követelő hatásáról beszélt, és ennek tükrében ismertette a gyártás és a foglalkoztatás legújabb nemzetközi trendjeit.
A termelés forradalma a tömeges testreszabásban jelentkezik. Maholnap a vevő beküldött hajszála alapján készítik el egyéni multivitamin-kapszuláját, fogkrémét, de még a megrendelt beton is a kedves vevő kertjének talaját figyelembe véve készül — mondta. A termelés új prioritása – Peter Druckert idézve – már nem a költségalapú árazás, hanem az áralapú költségszámítás, mert a mai versenyben nem engedhető meg a piaci realitások figyelmen kívül hagyása. Példaként egy magyar bank informatikai fejlesztését hozta fel: egy amerikai cég 900 ezer dolláros, egy angol társaság 100 ezer dolláros ajánlattal jelentkezett kivitelezőnek. Végül egy magyar vállalkozás 4700 dollárért végezte el a munkát.

A konferencia címében megfogalmazott kérdésre kereste a választ előadásában Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója, vagyis: elhúz-e a fejlődésben az informatikai ágazat. A választ szerinte az infokommunikációs jelenség vizsgálata adja meg. Az új világot elsősorban két dolog motiválja: az információ iránti igény, valamint az üzleti világ teljesítménykényszere.
Az internet megjelenésével sok minden megváltozott. Lebomlottak a kommunikációs határok, az internet új lehetőségeket teremtett a kutatásban, megváltoztatta a hatékonyság fogalmát, sőt új foglalkozásokat is életre hívott. Ezzel párhuzamosan az elektronikus vevő is új karakterekkel rendelkezik: arctalan, rapszodikus, bizalmatlan. Hosszú ideig tartott, míg az e-gazdaság vállalatai rájöttek, hogy az e-vevő elégedettségét csak a lojalitása jelzi reálisan.
Az új környezetben a vállalati értékek is megváltoztak. A pénzügyi mutatókkal szemben előtérbe került az infrastruktúra és a humán érték, megjelent a digitális vagyon fogalma. Egy, a mai közegben sikeresen működő vállalkozás legfontosabb képességei a kezdeményezés, a sebesség és a képzelőerő, amely a jövőt meghatározza. Az információs társadalom új korát jelzi, hogy 2003-ra a világban várhatóan 1 milliárd előfizetés lesz, és a fele mobil internet.

*

Minden konferenciaszervező rémálma, hogy a délutáni szekcióülésekre megfogyatkozik a hallgatóság. Ezúttal nem így történt.
Az I. szekcióban a kis- és közepes vállalatok, valamint az IT-szektor közötti kommunikációs szakadék áthidalásának lehetőségeiről beszélgetett mintegy harminc–negyven kis- és középvállalkozó társaságában Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója, Bodoróczky István, a Radiant Rt. igazgatója, Gaál Péter, a Microsoft Magyarország Kft. marketingigazgatója, valamint Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az ugyanilyen érdeklődésre számot tartó II. szekció témája az volt, miért érdemes használni üzletmenetünkben a fejlett informatikai eszközöket, szolgáltatásokat. Akik a választ keresték: a moderátor, Mészáros Tamás egyetemi tanár, Balázs András, a KPMG tanácsadója, Rábe Ágnes, az aPLUS Consulting kereskedelmi és marketingigazgatója, valamint Boros József, a Tensi Tours vezérigazgatója.
Mindkét szekció közös tanulsága, hogy a kis- és középvállalkozások egyre inkább elfogadják az informatikai beruházások szükségességét, ám napi piaci gondjaik és a tőkehiány késlelteti a szükséges lépések megtételét. Kiderült, hogy a kisvállalkozások egyrészt főleg a „profiktól” várnak segítséget – az olcsó, könnyen hozzáférhető, felhasználóbarát megoldásokat kérték számon –, másrészt bárki számára hozzáférhető kormányzati támogatást sürgetnek.

*

Az egész napos konferencia tanulságainak összefoglalását ígérte az esti Olof Palme Ház-beli Millennium Szalon talk-show vezetője, Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője, és ehhez neves beszélgetőpartnereket hívott meg: Hegedűs Évát, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát, Kürti Sándort, a Kürt Rt. igazgatóját, Polló Lászlót, a Portocom Rt. vezérigazgatóját – aki például azt kérte számon a kormánytól, miért nem él Magyarország is a szingapúri egyezményben részt vevő országok gyakorlatával, ahol az informatikai termékek importja vámmentes (lásd Piac és Profit, 2000/11. szám) –, Sikolya Zsoltot, a MeH IKB vezetőjét és Vityi Pétert, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatóját.

A beszélgetőpartnerek abban egyetértettek, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint az informatikai termékeket és szolgáltatásokat forgalmazó cégek között eléggé széles nyelvi és üzleti kulturális szakadék van, amelyet át kell hidalni. A híd szerepét vállalta most a Piac és Profit mostani konferenciája. A gyorsaság mértékében és miértjében azonban ellentét mutatkozott a kormány és az üzleti szféra képviselői között.