Az Európa fejlődésének távlatait meghatározó Lisszaboni Stratégiát, amelynek kitűzött célja, hogy az unió 2010-re a világ leginkább versenyképes, tudásalapú gazdaságává váljék, 2000-ben, a portugál fővárosban fogalmazták meg. A cél elérését hároméves időszakokra lebontott akciótervek szolgálják. Közülük az első a meghirdetésekoraz eEurope nevet viselte – később eEurope2002néven vonult be a köztudatba –, és a 2000 januárjától 2002. december végéig tartó időszak feladatait tartalmazta. A jelenlegi, a 2003 és 2005 közötti időszakra vonatkozó második akcióterv az eEurope2005 nevet viseli.

Az első akcióterv

Az eEurope2002 programnak három fő célja volt: lehetőleg minden állampolgár, otthon iskola és vállalat rendelkezzék on-line kapcsolattal, legyen részese az információs társadalomnak; alakuljon ki a korszerű vállalkozási kultúra, Európa legyen „digitálisan” művelt; működjék társadalmi és térségi esélyegyenlőség, kohézió, az információs társadalom legyen mindenki számára nyitott, érezze magát mindenki biztonságban, amikor igénybe veszi a hálózati szolgáltatásokat.

A célok eléréséhez megoldandó feladatokat is rendeltek. Ilyenek az internetszolgáltatások, a hozzáférés olcsóbbá, gyorsabbá és biztonságosabbá tétele – kiemelten a kutatóintézetek, az egyetemek számára –, az intelligens kártyák használatának elterjesztése. Az emberi képességek fejlesztése révén ne csak az európai ifjúság legyen aktív részese a digitális kornak, hanem a társadalom minden tagja. Az internet használatának elterjedését szolgálja az e-kereskedelem ösztönzése, az e-kormányzati rendszerek fejlesztése, az egészségügy szolgáltatásainak elektronizálása, a digitális tartalom fejlesztése és intelligens szállítási rendszerek kiépítése.

Az unió stratégái felismerték, hogy az e-gazdaság általánossá tételében a gyenge láncszemek a kis- és középvállalatok (kkv), s az előrelépéshez elengedhetetlen e szegmens kiemelt támogatása. Ezért kidolgozták a speciális, kifejezetten a kkv-k információs társadalomba való bekapcsolódását segítő GoDigitalt, amely a különféle jogcímen nyújtott közösségi, nemzeti és regionális támogatásokat egységes egésszé gyúrja össze, támogatja a kkv-k e-business terén való előrelépését; ezen túlmenően pedig biztosítja, hogy az Információs Társadalom Technológiái (IST) program és a Strukturális Alapok keretében nyújtandó támogatások elosztása során a felemelkedésüket célzó projektek elsőbbséget élvezzenek.

Az Európai Bizottság, együttműködve a csatlakozásra készülő országok kormányaival, a tagjelöltek számára az eEurope-hoz hasonló programot indított be eEurope+ (vagy eEurope2003) névvel. Ez egy évvel későbbi lefutású, mint a tagállamok számára indított első akcióterv, de a céljai ugyanazok. Lényeges eleme viszont, hogy kibővült az EU-konform hírközlési szabályok kidolgozásának előírásával, ami a csatlakozás jogharmonizációs feltételei között is szerepelt.

A részcélok teljesültek, a cél messze van?

Az eEurope2002-t értékelő jelentés az akcióterv időszakában elért eredmények közül kiemeli, hogy a Bizottság a szabályozás terén új távközlési keretrendszert dolgozott ki, s a direktívákat a tagállamok nemzeti jogrendszerében is elfogadták. Kidolgozták az elektronikus kereskedelem szabályozási kereteit is. Az internetre kapcsolódó háztartások száma megkétszereződött, a vállalatoknak és az iskoláknak közel a száz százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Csökkentek a díjak. Emellett az európai kutatói gerinchálózat a leggyorsabb a világon. Jelentősen fejlődött az e-kormányzati szolgáltatások köre is. Kidolgozták a fogyatékkal élők hálózati hozzáférésének irányelveit, amelyek közül különösen jelentős a vakok és látássérültek internetezését elősegítő alkalmazások elterjesztése (WAI). Számottevő a fejlődés az intelligens kártyák alkalmazása terén is.

Annak ellenére, hogy a kitűzött célok időarányosan rendre teljesültek, Európa gazdasága nem mozdult el a lisszaboni cél elérése irányába; nem nőtt a munkahelyek száma, nem javult a termelékenység.

Ezért az eEurope2005 az internet adta lehetőségek kihasználásának ösztönzésére koncentrál: a megfizethető áron elérhető szélessávú összeköttetések és a biztonságos információs infrastruktúra megteremtése révén azt kívánják elérni, hogy 2005 végére Európa modern közszolgáltatásokkal és dinamikus e-business-környezettel rendelkezzék.

Tapasztalatokra építkezve

Az eEurope2005 program épít az első három év eredményeire. Két alappillére az alkalmazások és a szolgáltatások elterjesztésének elősegítése – amelyhez nélkülözhetetlen az érdeklődést felkeltő, a felhasználók számára fontos tartalom –, valamint a szélessávú biztonságos kapcsolat ösztönzése. Fontos szempont, hogy a tudásalapú társadalom kiépítésének nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s az, hogy a program rugalmas legyen, hiszen az újonnan csatlakozó országoknak is be kell kapcsolódniuk.

Az akcióterv céljai: a korszerű, nyilvános on-line szolgáltatások elterjesztése; az e-kereskedelem dinamikus fejlődésének ösztönzése; az olcsó szélessávú hozzáférés megteremtése; biztonságos infrastruktúra kialakítása.

A nyilvános on-line szolgáltatások témakörében a program felsorolja a szélessávú hozzáférést a közigazgatási, egészségügyi intézmények, iskolák, egyetemek, múzeumok, könyvtárak számára, valamint nyilvános szélessávú hozzáférési pontok kialakítását. E szolgáltatások sorába tartozik még az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése – beleértve a páneurópai szolgáltatásokat is –, az elektronikus oktatás programjának kidolgozása, együttműködő számítástechnikai rendszerek kialakítása – ez az egyetemek hálózatainak bázisán történik –, valamint elektronikus egészségügyi program és információs hálózatok kialakítása, elektronikus betegbiztosítási kártyák bevezetése.

A program előirányozza kedvező jogszabályi környezet kialakítását az e-kereskedelem dinamikus fejlesztésére, amelyet az is szolgál, hogy támogatja e-kereskedelmi közösségek létrehozását a kkv-k számára. Az akcióterv nem feledkezik meg a bizalom erősítésének fontosságáról, az on-line vitarendezés támogatásáról sem.

Az olcsó szélessávú hozzáférés megteremtéséhez új frekvenciaspektrum-politika kialakítását látja szükségesnek, valamint a szolgáltatások elősegítését különböző technológiai, multitechnológiai platformokon és az elmaradottabb térségekben is. A biztonsággal kapcsolatosan kompetencia-munkacsoportok felállítását és a biztonsági kultúra terjesztését irányozza elő, különösen pedig a biztonságos környezet kialakítását a minősített kormányzati információk cseréjéhez.

A kkv-k kiemelt támogatása az eEurope2005 keretében is folytatódik: meghirdették az Európai E-biznisz Támogató Hálózat (European e-Business Support Network – eBSN) kezdeményezést. Ennek keretében az európai kkv-k számára egy portálon gazdasági, jogi, piaci és egyéb hasznos információkat nyújtanak, szemináriumokat, tapasztalatcserére alkalmat adó találkozókat, on-line tanfolyamokat szerveznek. Platformot hoznak létre gondjaik, eredményeik egymással való megosztására.

Félidőben

Az információs társadalom, az új gazdaság kiépítése felismert szükségszerűség; ám igen nagy befektetésekkel jár, egymással bonyolult módon összefüggő akciókat igényel, s mindez roppant gyorsan változó környezetben. Ezért az EU e-programjainak szerves része a monitoring és a benchmarking, vagyis a programok végrehajtásának, hatásaiknak folyamatos figyelemmel kísérése, illetve a mások eredményeivel való folyamatos összehasonlításon alapuló helyzetfelmérés.

Nemrégiben jelentette meg a Bizottság az eEurope2005 program eddigi eredményeit taglaló úgynevezett félidős jelentését. Ebből – többek között – megtudhatjuk, hogy igen gyorsan nő az on-line teljes mértékben elérhető kormányzati szolgáltatások aránya: 2001 októberében súlyuk átlagosan 17, két évvel később már 43 százalékos volt. A növekedés aránya különösen magas azoknál a szolgáltatásoknál, amelyek az állam vagy az önkormányzatok számára jövedelmet generálnak. A különféle adók, a társadalombiztosítási hozzájárulás bevallása és befizetése már több mint 85 százalékban „papírmentesen” is megvalósulhat. Azokban az esetekben viszont, amikor az állam szolgáltat (például építési engedélyek és különféle hatósági bizonyítványok kiállítása), egyelőre csak az információs, esetleg az interakciós szint a jellemző.

Ezek az adatok azonban az elérhetőségre vonatkoznak; az e-megoldások felhasználóoldali térhódításáért azonban ma még a legfejlettebb e-szolgáltatásokkal rendelkező országokban is kemény harcot kell vívni.

Az elkövetkező években a potenciális fogyasztók megnyerése a cél. Ez egyrészt kommunikációs feladat: meg kell győzni az embereket arról, hogy csak nyerhetnek azzal, ha áttérnek a hagyományos, papíralapú, személyes jelenlétet kívánó szolgáltatás-igénybevételről az elektronikus megoldásokra. Másrészt a jogos ódzkodás okait kell minél előbb felszámolni: műszaki és adatvédelmi szempontból is biztonságos rendszereket kell üzemeltetni, szélessávú összeköttetéssel kell lehetőséget adni a gyors adatátvitelre.

S ami talán a legfontosabb: az internet valóban legyen mindenkié; társadalmi, anyagi helyzetétől, lakóhelyétől függetlenül bárki használhassa akár otthon, akár a munkahelyén, az iskolákban, akár különféle közösségi hozzáférési helyeken.

Bogóné Jehoda Rozália