Érdekek és kijárók

Az uniót meg kell tanulni. A hazai kis és közepes cégek ma is inkább passzív szemlélői, semmint tudatos résztvevői az eseményeknek, pedig egy vállalkozásnak akár a végét is jelentheti, ha nem tud megfelelni az uniós előírásoknak. Ráadásul ezeket befolyásolni is lehet, ha valaki jókor, jó helyen és a megfelelő személynek mondja el megalapozott szakmai indokait.

Körülbelül ötezer európai parlamenti akkreditációval rendelkező lobbiszervezet működik Brüsszelben, hogy különböző módokon és szinteken segítse a tagállamok gazdasági szereplőit. Lobbizni lehet az itthoni ágazati érdekvédelmi szervezeteken, kamarákon keresztül, de bármelyik cég közvetlenül is részt vehet a számára meghatározó brüsszeli ernyőszervezetben. Ha egy vállalat minél közelebb szeretne kerülni a tűzhöz, saját lobbistát is megbízhat vagy delegálhat Brüsszelbe, de ki is építheti ottani központját. Mindez persze pénzt és időt vesz igénybe, ám a hozama a versenytárssakkal szembeni jelentős előnyben mérhető.

Lemaradásban vagyunk

A gazdasági élet bármely szereplője megtalálhatja a módját, hogy az Európai Unióban érvényesítse az érdekeit. Ehhez azonban rendelkeznie kell a szükséges információval: mi és mikor történik az Európai Parlamentben, az Európai Bizottság egyes főigazgatóságain, mely ügyek lehetnek számára fontosak, és azok éppen milyen stádiumban tartanak. Az EU sajátos gépezetében szimbiózisban élnek az érdekérvényesítő szervezetek és a döntéshozók.

- Az Európai Unió a konzultációra és a partnerségre épül - hangsúlyozza Medgyessy Gergely, a TGG and Partners tanácsadó iroda partnere. - A főigazgatóságokon dolgozó szakemberek irányelv-tervezetekben megfogalmazott elképzeléseibe beépül az egyes csoportokat képviselő szervezetek szakmailag megalapozott és "EU-nyelvre" lefordított véleménye, és így születik meg a végső irányelv, direktíva.

- A megfelelően tolmácsolt szakmai vélemények egyes részei egész biztos, hogy megjelennek a döntésekben - vélekedik Almássy Eszter, az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának brüsszeli munkatársa, és hozzáteszi: - A nagyobb erőt képviselők vagy a hangosabban lobbizók érdekei erősebben, a passzív résztvevőké kevésbé fognak érvényesülni.

A hazai kis- és középvállalatok többsége azonban még ma sem érzi, hogy számára fontos lehet az, ami az EU-ban zajlik, pedig a tagországok gazdaságát érintő döntések 70-75 százaléka Brüsszelben születik.

- Egy-egy szektortól eltekintve a hazai vállalati kör többsége még mindig nincs tisztában a saját jövőjét érintő kérdések nagy részével, nem ismeri az unió döntéshozatali mechanizmusát, és ebből kifolyólag az érdekeit sem tudja megfelelő módon érvényesíteni. A kkv-k esetében a szakmai szövetségek szerepét kell hangsúlyozni, de a hazai érdekérvényesítés hagyományosan gyenge. Pedig Brüsszelben fontos szerepük lenne az ágazati kamaráknak és szövetségeknek, hogy segítsék a magyar vállalatokat érvényesülni az unióban. Sajnos, ma még sem a vállalkozó, sem a szakmai szövetség nem érzi, hogy milyen fontos szerepe van a kamarai tagságnak, vagy hogy az ágazat számára milyen jelentős versenyelőny származhat egy Brüsszelben is aktív szakmai érdek-képviseleti jelenlétből - hangsúlyozza Medgyessy Gergely.

Pedig ma már a hazai érdek-képviseleti szervek 90 százaléka tagja valamely brüsszeli ernyőszervezetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai szektor érdekei is megjelennének az EU döntéseiben. Ott ugyanis az a szervezet egy a huszonötből.

Almássy Eszter úgy véli, a kkv-k számára az érdekérvényesítés alapvetően itthon kezdődik: a versenytársi ellentéteket háttérbe szorítva először a hazai szaktárcák felé kellene benyújtani elképzeléseiket, hogy állami szinten biztosítva legyen számukra az uniós érdekvédelem.

Ott kell lenni

Tény, hogy a megfelelő szakmai érdekek érvényre juttatásához elengedhetetlen a folyamatos és aktív brüsszeli jelenlét. Néhány multinacionális nagyvállalat például működtet helyi irodát, amelynek az a feladata, hogy naprakész információkkal lássa el az anyacéget. Mások megbíznak egy EU-tanácsadót vagy lobbicéget, hogy a számukra releváns ügyekről tájékoztassa őket, illetve eljárjon az érdekükben.

- Ez persze a legtöbb hazai kkv számára túl költséges lenne, hiszen a haszon gyakran sok év múlva jelentkezik. Számukra most a legfontosabb, hogy pótolják hiányzó EU-ismereteiket - mondja Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting szakmai igazgatója.

Uniós ügyekkel foglalkozó cégek például szerveznek olyan brüsszeli utakat, ahol az üzletemberek találkozókon és előadásokon vehetnek részt, megismerkedhetnek a főigazgatóságok munkájával, megtudhatják, hol születnek az őket érintő jogszabályok, és hogy milyen módon juthatnak folyamatosan információhoz. Léteznek kifejezetten "lobbiutak" is egy-egy ágazat képviselői - de akár egy vállalatvezető - számára is, amelyeken az adott szakma tevékenységét érintő uniós intézmények munkatársaihoz jutnak el, személyes kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a versenyjogot, a támogatáspolitikát vagy a vállalati működést befolyásoló döntésekért felelős főigazgatóságokon dolgozókkal. A program hatékonysága persze attól függ, hogy a kiutazó mennyire felkészült: mennyire tudja, hogy éppen mit kellene és hol lehetne befolyásolni.

- Nem csak az unióról, a lobbizás természetéről és szerepéről is nagyon hiányosak az itthoni kkv-k és az őket képviselő hazai ernyőszervezetek ismeretei. Magyarországon kevés az olyan megbízás, amely egy konkrét ügyre fokuszál, pedig fontos "ügyek" folyamatosan vannak - teszi hozzá Egerszegi Dorottya.

A hazai gazdaság szereplői - eltekintve egy-két nagyvállalattól vagy ágazattól - reaktívak, állítják egybehangzóan a szakértők. Bár nyitottak, a hosszú távú stratégiai gondolkodás ma is hiányzik a működésükből.

Az információt értelmezni kell

Az irányelvek az egyre fejlődő - mélyülő és bővülő -Európai Unióban napról napra formálódnak. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot befolyásolni lehessen, tudomást kell szerezni az éppen aktuális ügyekről, az információáradatból ki kell választani, hogy mely tervezet érinti és hogyan a cég vagy az ágazat működését, miként befolyásolhatja versenyképességét. Az uniós tanácsadó azt vállalja, hogy a döntéshozók szempontjaihoz - megfelelő módon - hozzáteszi az általa képviselt vállalat, ágazat álláspontját.

Zöld könyv az átláthatóságért
Úgy másfél évvel ezelőtt indult el az unióban az átláthatósági kezdeményezés, amelynek egyik célja, hogy az üzleti érdekeket képviselő lobbitevéknységet szabályozzák. A 2006 elején kiadott "zöld könyv" alapján az érintett felek véleményt nyilváníthatnak többek között arról, hogy a jövőben a lobbitevékenységet végzők, illetve nem kormányzati szervezetek milyen módon vehetnek részt az európai intézményi döntéshozatali mechanizmusban. Az elmúlt időben az unióban kialakult bizalmi válság tolta előtérbe a lobbisták kötelező regisztrációjának, valamint tevékenységük - kit képviselnek, milyen ügyben és hogyan alakul a költségvetésük - nyilvánossá tételének kérdését. Július végéig az érinttettek véleményezhetik a zöld könyvben felvetett problémákat. Az EPACA (European Public Affairs Consultancies' Association), a legnagyobb brüsszeli érdekérvényesítő cégeket tömörítő szövetség például továbbra is a már tizenkét éve jól működő önszabályozást tartja követendőnek, de elfogadná a kötelező regisztrációt is. Az EU lobbipiacának 70 százalékát lefedő, 34 céget és ezen belül 700 lobbiszakembert képviselő szervezet úgy véli, ösztönzők beépítésére szükség van, de Brüsszel zárt közösségként működik, és kiveti magából azt, aki nem tartja be akár az íratlan szabályokat is. Ha valaki hibázik, az a 25 tagállamban is "kegyvesztetté" válik, hangsúlyozza Medgyessy Gergely, az EPACA igazgatósági tagja, és hozzáteszi: az állandó parlamenti belépő, a bizottsági ülésekre való bejárást lehetővé tevő igazolvány most is regisztrációhoz kötött. Amúgy az Európai Bizottság is hasonló álláspontot képvisel, többek között azért, mert nehéz pontosan meghatározni, hogy ki a lobbista. Az EU-ban ugyanis sokszor az ügyvédi irodák vagy a nem kormányzati szervek többet, esetenként erősebben lobbiznak, mint az erre szakosodott üzleti vállalkozások. Márpedig ők - miután hivatalosan nem lobbicégek - nem tartoznának a törvényi szabályozás hatálya alá.

- A közhiedelemmel ellentétben a munkánk jelentős része a számítógép előtt történik: követjük a jogszabályalkotás folyamatát és irányát. Ezek az információk, jóllehet kilencven százalékban publikusak, értékessé csak akkor válnak, ha elemezzük, hogy az adott szektorra milyen következményekkel járnak, és miként lehet ezekre felkészülni. Az EU döntéshozatali mechanizmusa számos egymásra épülő mozzanatból tevődik össze, és akár három-négy évig is eltarthat, amíg egy tervezetből megszületik a jogszabály. Mindig meg kell találni, hogy hol gurul a labda, épp ki focizik vele, és kinek fogja továbbpasszolni. Számos ponton lehet ugyanis befolyásolni a folyamatokat mindaddig, amíg nem születik meg a döntés. Utána már nem marad más lehetőség, mint hogy a tagállamok törvényre emeljék, a gazdaság szereplői pedig alkalmazkodjanak a hatályos jogszabályokhoz - mondja Medgyessy Gergely.

Azért a kapcsolati tőkének sem elhanyagolható a szerepe.

- Így lehet gyorsan információhoz, illetve ötletekhez jutni. Például meg lehet tudni, hogy egy régióban mit lenne célszerű fejleszteni, hogy kivel lehetne összefogni, vagy hogy milyen EU-forrásokra lehet pályázni egy adott projekt megvalósításához - magyarázza Almássy Eszter.

A tudatosság versenyelőny

- Napjaink egyik "ügye" például a REACH, egy vegyi direktívatervezet. Az eredmény egész biztos, hogy számos kkv-t fog érinteni néhány év múlva, akár a termékek forgalomba hozatalát, akár a gyártási technológiát illetően - hangsúlyozza Egerszegi Dorottya.

Tehát "lobbiznivaló" mindig akad Brüsszelben. Egy vállalat hosszú távú stratégiájának kialakításához pedig elengedhetetlen, hogy belelásson az ágazat jövőjét érintő kérdésekbe. A kis- és középvállalatok viszont csak összefogva képviselnek olyan erőt, amely befolyásolni tud egy döntést, és csak együtt lehet költséghatékony számukra az információ beszerzése.

Egy lobbicég vagy EU-tanácsadó foglalkoztatása valóban költséges, és gyakran csak évek múltán lesz kézzelfogható eredménye, ám bizonyos ágazatokban akár a legapróbb jogszabályváltozás is komoly költségeket indukálhat. Az időben jövő reakció viszont versenyelőnyt jelenthet. Ha például egy cég már a jogszabály hatálybalépése előtt tudja, hogy a környezetvédelmi irányelvek milyen irányba változhatnak, a követelményeket előre beépítheti működési technológiájába. Még ha első pillanatban esetleg költségesebbé is válik a gyártás vagy csomagolás, hosszú távon jelentős versenyelőnyt jelenthet, ha időben tudott alkalmazkodni.

- A hazai vállalkozásoknak most már fel kell ébredniük, hiszen jövőre elindul a következő hétéves program. Az unió nem egy távoli és tőlünk független szervezet, hanem ennek a klubnak mi is a tagja vagyunk. És bár az EU igyekszik, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak, a vállalkozásoknak is akarniuk kell fejlődni még akkor is, ha ez időt és pénzt igényel - hangsúlyozza Almássy Eszter.

Napjaink unióját pedig minden eddiginél komolyabb végrehajtási szigor jellemzi. Az érdekeinket is figyelembe vett jogszabályokhoz viszont könnyebb és olcsóbb alkalmazkodni!

Európai szövetség a legkisebbekért
A kézművesek, valamint a kis- és középvállalatok európai szövetsége az 1979-ben megalakult UEAPME (European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises), küldetése, hogy a legkisebb vállalkozások is hallathassák hangjukat az unióban. Tagjai között vannak nemzeti szövetségek - Magyarországról az Iposz és a Kisosz -, európai ágazati szövetségek és már társult tagok, mint például a magyar Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége. A 78 tagot számláló "európai szociális partnerként" nyilvántartott ernyőszervezet összesen több mint 11 millió vállalkozást - Európa-szerte körülbelül 50 millió foglalkoztatottat - képvisel. A kkv-k szócsöveként is emlegetett szövetség folyamatosan monitoringozza az uniós jogszabálytervezeteket, és, ha indokoltnak tartja, hathatósan fellép a megfelelő fórumokon. Legutóbb például május végén nyújtott be módosító javaslatokat az Európai Bizottsághoz az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálata kapcsán. Többek között - miközben üdvözölték a küszöbérték 200 ezer euróra (hároméves periódusban) történő emelését - kifogásolták a de minimis szabály javasolt újrafogalmazását. Hanns-Eberhard Schleyer, az UEAPME gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a német ZDH - a kkv-kat és kézműveseket tömörítő szövetség - főtitkára szerint a tervezett szövegezés "nem átlátható segítségnyújtásra" vonatkozó része gátolja a kkv-k pénzügyi támogatásának egyik legfontosabb eszközét, a hitelgarancia-nyújtást. A szervezet szintén kifogásolta a Kutatás, fejlesztés és innovációs keretprogram tervezett változtatását, amely megtiltaná, hogy közbenső szolgáltatók - tanácsadók, pályázatírók - is részesüljenek a kedvezményes forrásokból. A kkv-k érdek-képviseleti szervének szakértői szerint ezzel a kkv-k számára nélkülözhetetlen tanácsadási szolgáltatások ára kedvezőtlen irányba változna. A szervezet honlapján (www.ueapme.com) megtalálhatók az éppen aktuális projektek, és gazdag linkgyűjtemény segíti a kkv-kat, hogy minél jobban tájékozódhassanak az életüket befolyásoló európai intézmények erdejében.

Véleményvezér

Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF

Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF 

Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását

Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását 

A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet 

A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?

Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint? 

Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo