Az önkormányzatok portálfejlesztésére kiírt pályázatokat két évvel ezelőtt hirdette meg az informatikai kormánybiztosság. Kétszázhúszmillió forintot különítettek el az önkormányzati honlapokon megjelenő tartalmak közös forrásból való biztosítására, hiszen a megbízható adatszolgáltatás költséges feladat, és nem lett volna célszerű, ha a települések külön-külön, egymástól függetlenül gyűjtik össze az egyes információkat. További feltétel volt, hogy a létrehozandó tartalomszolgáltatási rendszereknek meg kell felelniük azoknak a tartalmi, formai és technológiai igényeknek, amelyeket az informatikai környezetre épülő weboldalak tartalomszolgáltatásával szemben a közbeszerzési eljárás keretében támasztottak. Ennek eredményeként a helyi adatok – mint például munkalehetőségek a településen – globális adatokká gyűjthetők.

Elhúzódó megvalósítás

Az önkormányzati portálok létrehozásáért 15 konzorcium versengett, végül három nyert, amelyek három platform, Windows, Unix és Linux alatt fejlesztették a weboldalakat. 156 önkormányzat választotta a MatávCom Kft., a Hewlett-Packard Magyarország Kft. és a Geoview Systems Kft. által alkotott konzorcium G2 Unix alapú portálrendszerét; 103 önkormányzat voksolt a Via Design Stúdió Kft.–Oracle Hungary Kft.–Localinfo Kft. konzorcium Windows alapú rendszere mellett, 149 település pedig a Consulting Önkormányzati Rt. és az econet.hu Informatikai Rt. konzorciumának Webgyár Linux alapú rendszerét tartotta megfelelőnek. A konzorciumok néhány tagvállalata az internetes adattartalmak előállításának támogatására kiírt pályázaton is részt vett, ahol végül 25 nyertest hirdettek.

Az önkormányzati portálrendszer megvalósítása már két éve húzódott, aminek egyik oka az volt, hogy a közbeszerzést többször megtámadták, és a konzorciumoknál is számos szakértői vizsgálatot tartottak.

A teljes pályázati rendszer több száz millió forintra rúgott, amelyben benne voltak a webmotorok és a weboldalak elkészítésének, üzemeltetésének, a kezdeti tartalmak feltöltésének költségei, továbbá a külső tartalomszolgáltatók járandóságai is. A portál létrehozásának költségéből minden önkormányzatnak 20 százalékos önrészt kellett vállalnia, de ezt elvégzett munkával, például adatgyűjtéssel is el lehetett számolni.

A portálrendszer előnyei nyilvánvalóak, hiszen az önkormányzatok kezelhető, bármilyen tartalommal egyszerűen bővíthető és frissíthető (ezt maguknak kell elvégezni) portált kaptak, a weboldalaik használatát nem korlátozhatja a szolgáltató, nem fordulhat például elő, hogy a szoftverfejlesztő cég eltűnik, vagy tönkremegy.

– Egy ilyen portál sokkal többet nyújt és olcsóbb, mint egy önállóan elkészíttetett, akár több millió forintos internetes önkormányzati rendszer. A külső szemlélő csak azt veszi észre, hogy a portál jól működik, minden információ hiánytalanul megtalálható, és mindig friss –jellemzi a helyzetet Szenes Gábor, a programot összefogó econet.hu Rt. stratégiai tanácsadója.

A rendszer elérte célját

A társaság maga kereste meg a települési helyhatóságok körében jól ismert Consulting Önkormányzati Rt. tanácsadó céget, és a biztos siker érdekében társultak: utóbbi lett a konzorcium vezetője, az econet pedig a megvalósító. Elkészült a Linux alapú keretrendszer, és megindult a weboldalak fejlesztése, illetve üzemeltetése (a honlapok ASP rendszerben működnek). Az econet az általa kifejlesztett Webgyár webmotorral állítja elő a honlapokat a „pincében”, a portálok – eltérően az eddigi gyakorlattól – nem összevissza, hanem egységes rendszerben készülnek, kommunikálnak egymással. Mivel nem egy, hanem három platform és webmotor létezik (Unix, Linux és Windows), szükség volt egy koordinátorra, amely egy helyről osztja szét az egyes tartalmakat a weboldalak felé, platformonként. A koordinátori tevékenységet a Consulting–econet páros végzi, mivel az econetnek tartalommenedzsment tekintetében nagy tapasztalata van.

– Véleményem szerint a platformok közötti technológiai különbségtételnek nem volt igazán sok értelme, hiszen az ASP üzemeltetés miatt az önkormányzat úgysem látja, és nem is fontos neki, hogy a weboldala milyen motorral készült. Mindenesetre a rendszer így is elérte a célját, az egyes tartalmakat központi helyről, egy pontból lehet feltölteni, kicserélni vagy megváltoztatni, és nem kell több tucat szolgáltatót vagy több száz önkormányzatot ehhez végigjárni. Az önkormányzati portálrendszer nagyon értelmes, színvonalas, előremutató fejlesztés, hiszen a települések modern, jó minőségű, korlátlanul frissíthető és bővíthető weboldalakat kaptak – mondja Szenes Gábor.

Szolgáltatásokkal bővíthető

Tulajdonképpen mindegyik elkészült önkormányzati portálon megtalálhatók olyan kötelező tartalmak, mint a polgármesteri köszöntő, a város története, az öt legfontosabb rendelet, a polgármesteri hivatal, valamint a köztisztviselők adatai és elérhetőségei. Ezeken felül a települések azt tesznek fel az oldalra, amit akarnak; a tapasztalatok szerint ebben viszont nagy a szórás. Van olyan település, ahol a polgármesteri köszöntőt is alig lehet kicsikarni, de akad olyan is, amelyik – ügyesen kihasználva a lehetőséget – felteszi a helyi újságot az internetre, hetente on-line polgármesteri fogadóórát tart, vagy éppen fórumot, megjelenési lehetőséget ad a helyi lakosoknak és vállalkozásoknak.

Mindemellett a települések hivatalos oldalain a kötelező adatokon felül külső, automatizált tartalmak is megjelennek, amelyek a pályázaton nyertes 25 tartalomszolgáltatótól érkeznek. Ezek javarészt ingyenes csomagok, de mindegyik tartalomszolgáltatónak megvan a joga arra is, hogy ezeken felül pénzért is megpróbáljon tartalmakat árulni. Mindegyik önkormányzat belátása szerint dönthet arról, hogy például megfelel-e neki a kétnapos, vagy a hosszabb távú, térség szerinti meteorológiai előrejelzésre van szüksége.

Az önkormányzati portálrendszer alapvetően kifelé irányul, az interneten való minél alaposabb tájékozódást segíti. A szoftverháttérnek – mivel hivatali portálról van szó – azonban mindenféle jövőbeni, e-önkormányzattal kapcsolatos fejlesztést ki kell majd szolgálnia.

– A portálrendszer rendelkezik a képességekkel, hogy kiszolgálja a digitális aláírást, a hivatali etikett szerinti ügykezelést, a különböző engedélyekhez szükséges bejelentkező iratok küldését, úgyhogy a többi az oktatás és a törvénykezés dolga – mondja Huszka Leó, a Via Design konzorcium projektvezetője. A rendeletek feldolgozása például minden önkormányzatnál egységesen történik, de az, hogy a papíralapú dokumentumokat hogyan kezelik az egyes önkormányzatok, rájuk van bízva. Egyébként a Via Design az egyetlen nyertes konzorcium, amelyik élő referenciával rendelkezik: három éve már működik Dél-Spanyolországban egy általuk készített, a magyarhoz hasonló portálrendszer, amely piaci támogatással, Windows alapon jött létre.

A konzorciumok egyetértenek abban, hogy az önálló önkormányzati portálok kialakítása nagyon fontos, de csak az első állomás a világháló nyújtotta lehetőségek kiaknázásában. Az elektronikus ügyintézés megvalósítása jelentősen növelheti az adminisztráció és az ügyfélkezelés hatékonyságát a kisebb önkormányzatoknál is, míg a városokban ez elengedhetetlen.