Az internet-infrastruktúra kiépítésének kezdete az Egyesült Államokban 30 évvel, Nyugat-Európában 25 évvel, míg Magyarországon 15 évvel ezelőttre tehető. A 90-es évek eleji nagy robbanásig a hálót elsősorban fájltovábbításra, kezdetleges levelezésre, távoli adatbázisok elérésére, illetve dokumentumcserére használták, amíg a World Wide Web (www) kialakulása a hozzáférést, az információelérést és a felhasználók közti kommunikációt teljesen át nem formálta. Közben az infrastruktúrával együtt fejlődtek a szolgáltatások, amelyek alapját adták a webes alkalmazásoknak. Új szintet jelentett az alkalmazások fölött a tartalomgenerálás, tartalomfeltöltés, amely az eszközök széles körű hozzáférhetőségével együtt végérvényesen nyílttá tette az internetet.
Ma az internet technikai szempontból a legelterjedtebb hálózati megoldás. Az eljárásrendszer, amely a hálózatban lévő számítógépek kommunikációját biztosítja, a TCP/IP protokoll.

Ami mögötte van

Talán több tízezer ember is dolgozik azon, hogy áthidalja az internet egyik legnagyobb technikai problémáját, a fogyó IP-cím készletek gondját. A Vint Cerf által megalkotott internetprotokoll négyes verziója, az IPv4 ma is érvényben van, ám a folyamatosan növekvő felhasználói tábort egyre nehezebben tudja kiszolgálni. Sőt az IP-címzés már nemcsak számítógép-felhasználókat azonosíthat, hanem a világhálóra kapcsolódó eszközöket is, így például a leghétköznapibb készülékeket, mosógépet, hűtőt, sütőt. Ezért már tesztelik és fokozatosan vezetik be az internet fejlődésében mérföldkőnek számító IPv6 protokollt, amely 128 bites címzést enged meg (40-jegyű decimális szám) a korábbi 32 bites helyett. Az IPv6 egyebek mellett a hálózati biztonság, a szolgáltatásminőség és a hálózatkonfigurálás automatizálása szempontjából is sokkal fejlettebb, mint elődje.

Nagy sávszélesség

Az új generációs internet alapja a nagy információátviteli sávszélesség, ami ma például az otthoni vagy munkahelyi számítógéptől Mbit/s-os, a nagy távolságokat összekötő útvonalakon (gerinchálózaton) pedig Gbit/s-os átviteli sebességeket jelent. Erre a sávszélességre a fénykábelek az optimálisak. „Optikai fényvezető hálózatok terén a világ ma már viszonylag jól áll, de az átvitel még nem minden, az ideális megoldáshoz az optikai jelfeldolgozásnak is fel kell nőnie erre a szintre. A feladat éppen az, hogy mindent, egyebek mellett a kapcsolást, az útvonalterelést is optikai sávban oldjunk meg. Az útvonaltereléshez szükséges eszközök, a switchek, routerek fejlesztése ezért nagyon fontos” – mondja dr. Bálint Lajos, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) Iroda nemzetközi kapcsolati igazgatója.

A nagy sávszélesség a mobil elérhetőség és a valós idejű multimédiás tartalmak átvitele miatt is alapkövetelménye az új generációs internetnek. A mobil adatátvitel egyre gyorsabb lesz, a mobil szolgáltatások bővülnek (lásd cikkünket az 58–59. oldalon). Az új generációs hálózatok (Quality of Service garanciát nyújtó, nagy teljesítményű gerinchálózatok) előnye a sebesség mellett a multicasting (információk meghatározott felhasználói csoportokhoz való hatékony továbbítása a hálózaton) támogatás és a korlátlan számú felhasználóra és eszközre való skálázhatóság.

„A kutatási és felsőoktatási szféra felkészült, igényes, de türelmes környezet, ugrik az új megoldásokra, emellett szakértelemmel rendelkezik, és rengeteg kísérletet végez. Éppen ezért kiemelt a szerepe az alkalmazási kultúra elterjesztésében is – folytatja Bálint Lajos, hozzátéve: – Az országhatárokat átívelő nemzetközi kutatási hálózatok már valósággá váltak.” „Ahogy a virtuális osztálytermek és az e-learning is – egészíti ki dr. Molnár József, a P92 IT Solutions ügyvezető igazgatója. – Ami persze létezett az új generációs Internet előtt is, ám az e-learning rendszerek teljesítménye többek között a háttér-infrastruktúra fejlettségétől és integráltságától függ.” (Bővebben lásd a 72. oldalon!)

Az együttműködő kutatók virtuális laborokban dolgozhatnak, az egyetemi hallgatók távoli intézmények előadásain vagy távoktatási programokban vehetnek részt, az orvosok on-line távdiagnózisokat állíthatnak fel, míg az egyetemi könyvtárak videoszervereiről videoalapú tananyagok, így előadások és egyéb oktatási anyagok tölthetők le. Az alkalmazások új szintjét jelenti a virtuális valóság, amely mesterségesen előállított és valós információkat kombinál egymással.

Felzárkózás és buktatói

Mára Európa utolérte az Egyesült Államokat és Magyarország is Nyugat-Európa színvonalát a kutatási és felsőoktatási hálózat sebességét és színvonalát tekintve. Az országok közötti sávszélesség standardja ma 2,5 Gbit/s, de nálunk az országos kutatási-felsőoktatási gerinchálózat is eléri ezt a sebességet. Közel félmillió alkalmazó és 400 intézmény dolgozik rajta. Az internet még csecsemőkorában van – hangsúlyozza Bálint Lajos –, nem tudjuk pontosan megjósolni, mit jelent majd az internet következő generációja. Csak a szakértelem hiánya lassíthatja le a fejlődést.